Keresés

Türk Attila: "G. E. Afanasz’ev, aki az erdős sztyeppi un. alán variáns hagyatékának mintaszerű régészeti elemzését tette közzé 1987-ben (AFANAS’EV 1987; AFANAS’EV 1987a). Munkájának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy saltovo-maâckaâ kultúrának valójában csak a két névadó lelőhely, illetve annak körének jellegzetességeit tekinthetjük, a többi variáns gyökeresen eltérő, és ezzel visszatért a korábbi, szűkebb értelemben vett definícióhoz (AFANAS’EV 1987). Az általa fontosnak vélt meghatározó jegyek és jelenségek: a kamrasíros temetkezések és a hamvasztásos sírok, a Ûtanovka-típusú vasolvasztó kemencék, illetve a szaltovói erődített telepek és várak sűrű és jellemző elhelyezkedése (AFANAS’EV 1987, 13–15). Mindezek elterjedése nagyjából az erdős sztyepp egykori déli határával esnek egybe. Az újabb leletanyag alapján azonban az is világossá vált, hogy az erdős sztyepp és a sztyepp variánsainak korábban mereven vett megkülönböztető jegyei mégsem egyöntetűek és kizárólagosak. Kisebb arányban, de előfordulnak egymás területén, így például földvárak, jurta alakú házak és belsőfüles cserépüstök vannak az erdős sztyeppen is, miként a gödörsíros temetők sem hiányoznak (pl. Netajlovka, Volokonovka). G. E. Afanas’ev véleménye szerint a régészeti hagyatékban megfigyelhető eltérések nem értelmezhetőek pusztán történeti/etnikai alapon, hanem azok kialakulásában az ökológiai-gazdasági feltételek is nagy szerepet játszottak ... Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a korszak arid periódusának köszönhetően az erdős sztyepp és a sztyepp határa északi irányban helyenként 80–150 km-re is eltért a maitól (vö. AFANAS’EV 1987, ris. 1)."

Az arid periódus a szárazabb időszak, amikor a növénytakaró gyérebb volt a mainál. Akkoriban tehát a zárt erdő valamivel északabbra kezdődött, és a Volga mentén több volt a félsivatagos vidék.

Gardízí a burtászokról: "Országuktól a kazárokig sivatag húzódik, s egy út, megművelt helyeken át, forrásokkal, fákkal, folyóvizekkel. Amikor a burdās közül egyesek a kazárok felé indulnak, némelyek az Itil vízi útját veszik igénybe, és hajóra szállnak, mások a szárazföldön utaznak."

Ibn Ruszta: "Burdās földje a hazar és bulkār között fekszik; köztük és a kazárok között tizenöt napi távolság van. A kazár királynak engedelmeskednek; tízezer lovas vonul közülük harcba. Főnökük, aki őket rendben tartaná, s akinek ítélete mérvadó volna közöttük, nincsen, hanem minden szállásukban van egy-két vén; pörös ügyeiket, ha ilyenek előállnak közöttük, ezek elé viszik, de alapjában a kazár király hódoltsága alatt állnak ... a bulkār és a baǧānākīya ellen támadásokat intéznek."

Marvazí és 'Aufí szintén 15 napban adják meg a kazárok és a burtászok közötti menettávolságot.

Ibn Ruszta szerint a burtászok "erdőkben laknak", a kazár erődrendszer viszont az erdős sztyeppe déli vonalán húzódott. Ezek szerint az erdős sztyeppei övezet nem tartozott a kazárok ellenőrzése alá.

Egy olyan vidék, melyen több mint két hetet vesz igénybe az áthaladás észak–déli irányban, nemigen állhatta tehát útját a Volgán átkelni szándékozó besenyőknek. A besenyők legkönnyebben a kazár erődvonaltól északra, az erdős sztyeppén juthattak Etelközbe, mert az ottani félsivatagos részeket a kazárok nem tartották szükségesnek ellenőrizni.

Átteszem a Ki volt Bulcsú? topikból (3312):

Sötétzölddel az erdős steppe, melyet Netuddkivoltam (korábban Möndikk, Vondikk stb.) zárt erdőnek gondolt.

Azt hitte, hogy a majackajai erőd felért a zárt erdőig.