Ha már egyszer elkezdtem :) Az 1/30 - at nem lehetetlen megtartani. Én nem vagyok egy 'betonkezű', de nem egyszer sikerült a 200-as obival, 1/15-del teljesen éles képet lőnöm, olyan szituban, airől Te írtál (feleségemnek virág).
Módszer: vegyél elő egy valamilyen dobozt, amin vonalkód van. Állítsd az expozíciós időt viszonylag rövidre, pl. 1/160, 1/200, stb. Most lődd el a képet. Nézd meg a vonalkódot: éles ? Nincs homály kísérő a vonalak mellett ? OK !! Szép. Növeld az expozíciós időt, és játszd újra ! Milyen lett ?
Ezt folytatva, vedd vissza az élesítést és kontrasztot a JPG beállításoknál, és folytasd ! Rá fogsz igen gyorsan jönni, hogy talán a legkritikusabb pontja az expozíciónak, hogy a könyököd a bordáid közé ékelődjön, és a kéz apró remegései is visszafogottak legyenek. Ezt a levegővétel szabályozásával tudod elérni. Ha úgy nyomod le az exponáló gombot, hogy folyamatosan, egy kezdeti, feszített állapotból kiindulva, akkor 'szinte meglepetésként' ér, amikor elsül :) Na, ekkor meglátod, az egésznek van egyfajta ritmusa, amit elkapva nem lehetetlen a hosszabb expozícióval éles képet lőni.
Még egy trükk: állítsd a gépet sorozatlövésre - általában a második, harmadik kép már legalább elfogadható lesz. (Addigra 'megszokod' a zárgomb előfeszítésével való géptartás érzését)
Üdv: LyPapa |
