Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2013-10-08 23:23:52 31

te is szedsz antipszicho-t,

nekem is ez kéne lehet.

nem sportolok, itthon vagyok begubózva,

ilyen rossz periódusom még sosem volt.

és alegrosszab, hogy azért vagyok így, mert féltem a szívem, mert én aztán már mindenféle tünetet éreztem a szívemnél, nem tudtok olyan szívhez köthető tünetet mondani, amit én nem éltem volna át . Rángás, bizsegés, szúrás, nyomás, vállba , hátba, karba, nyakba, vádli feszülés, minden, ami szívhez köthető.

És láss csodát, az a fránya kardiológus ultrahangon semmit sem talált. Dühös is lettem, mégis mit képzel, fáj a szívem , találjon valamit.....

 

Ezért vagyok most bent, mert nem merem már terhelni a szívemet.

A hozzászólás:
félkarú órás Creative Commons License 2013-10-08 23:02:08 30

Miért nem pszichiáterrel / -lógussal beszéled meg?

 

Ha 21 éves vagy, még nagyon fiatal vagy. A szorongás teljesen normális reakció az élet kihívásaira, ezek feldolgozásához idő kell. Ki kell alakuljon a fejedben egy olyan modell a világról, amivel sikeresen tudod kezelni ezeket a kihívásokat. Pl. ha kiközösítttek és emiatt szorongsz, talán igényed van a szeretetre. Hiba. Egy gondolkodásában érett ember nem várja el másoktól, hogy elfogadják. Teljes értékű vagy saját magad jogán is, nem kell hozzá mások szeretete. Ha közömbös akarsz lenni, miért fontos, ne legyenek szexuális gondjaid? Ha nincsenek szexuális téren gondjaid szerintem olyan nagyon nagy bajod nem lehet. Amúgy elég türelmetlen vagy. Csak mondjanak neked egy gyógyszert, ami megoldja a problémáidat. Gyógyszer nem fogja megoldani teljesen, ezért lenne hasznos a mókus. Amúgy sportolsz, mozogsz rendszeresen? Hajtsd szét magad, az is szokott segíteni. Amúgy nem vagyok gyógyszerellenes, van nekem is, Falven (SSRI) + Olanzapin. Segített!

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2013-10-07 21:04:07 -

A tényállás:

 

16 éves korom óta szorongok, mert a középiskolai közösség teljesen betett nekem.

A fejlődésemet ketté törték.

Ennek már 5 éve, viszont jelenleg itt tartok: itthon folyamatos lappangó szorongás, ha pedig kimozdulok, akkor kezdődik a nagyon erős szorongás, emberek miatt, emberek között, az iskolában szó szerint szétstresszelem magam, annyira, hogy amikor haza érek, érzem, hogy a szívem fájdogál, naponta max egyszer mozdulok ki, mert nem merem már terhelni a szívemet és a szervezetemet.

 Ördögi kör,

Az emberektől félek, de már a félelemtől is félek...

és félek a szívfájdalomtól is.--->nem megyek sehová

 

A szorongás mondhatni hozzánőtt a szöveteimhez, automatikus és autonom, akár azt is mondhatnám, hogy az akaratomtól független teljesen.

 

Folyamatos szívpanaszok: ultrahang, EKg, kétszer is negatív

 

Célok vannak, perspektíva van, psziché viszont nincs, és úgy érzem a psziché rombolja a testemet(is).

 

 

Tapasztalatok gyógyszereket illetően? Most Velaxin lestem ki, szedtem aurorixet is(mao-gátló)de az szart sem ért.

SSRI-tnem akarok szedni, mert szexuális gondjaim lennének.

 

Segítetek nekem tanácsokkal?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!