|
|
|
|
 |
Theorista
 2013-09-10 10:43:25
|
474
|
Erre van valami gyakorlati bizonyíték is? Amennyire én tudom a kanócot kémiai úton kezelték, ami miatt nem nagyon "szikrázott" (a lignint kivonták a kender, vagy len zsinórból) és a salétrommal kezelt kanóc egyenletesen égett. Kis nyirkosság nem oltotta ki. Komolyabb esőben meg szerintem semmilyen elöltöltős fegyver nem üzemelt kielégítően. (Hacsak nem furkósbotként, közelharcban.)
Ettől még persze igaz, hogy a kanócos fajtával az izzó szál miatt veszélyesebb és kényelmetlenebb volt a bánás, mint a biztonságosabb kovással, de ettől még "tűzhatékonyságban" a kanócos ott volt a szeren.
A kovás szerkezetnek is volt ugyanakkor gyenge pontja. A szikrázó lemez és a kő csak megfelelő állapotban adott elegendő szikrát a begyújtáshoz.
Ezért aztán annak is oka van (technológiai és szervezeti-igazgatási egyaránt), hogy a kovás fegyverek tulajdonképpen csak kb. 1660 után kezdenek széles körben elterjedni gyalogsági fegyverként. |
|
|
Carolus58
 2013-09-10 08:48:09
|
469
|
és szerinted ezt hogyan oldották meg? |
|
A hozzászólás:
 |
|
Törölt nick
2013-09-10 08:16:35
|
467
|
Egy zápor miatt, vagy akár csak egy magas páratartalmú közegben a gyutacs nyirkos lett, szélben pedig izott, szikrát szórt. |
|
Előzmény:
|
|
Theorista
2013-09-10 07:38:11
|
466
|
Kifejtenéd kicsit konkrétabban gyakorlati példával illusztrálva mire is gondolsz? Egy fél mondat általában a szélről, meg az esőről nem sokat mond. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
