A másik topicban egy kicsit eldurvult a hangnem, igazából nem nagy kedvem volt hozzászólni: valaki kifejtette a véleményét, hogy a betegség kialakulásában milyen felelőssége van pl. a szülőknek, genetikának, életmódnak, környezetnek, stb. Nagyon sok minden nem áll össze nekem, mert nálunk én az én gyerekkoromban igazán begyűjthettem mindent, amitől esélyes lennék a rákra! Nem vagyok rá különösebben büszke (annak ellenére, hogy igen, tudom, hogy a gyerek nem felelős a sorsa, a körülményei kialakulásáért), szóval: alkoholista, goromba, durva apa, akaratgyenge anya, aki később szintén inni kezdett, koszos, fűtetlen lakás, éhezés, stb. A szoba-konyhás lakásban olyan cigarettafüst volt, hogy fel lehetett rá feküdni!!! És a testvéremmel együtt megettük a penészes kenyeret, az odaégett ételt - mindent. A szomszédok minket, gyerekeket sajnáltak, de hát érezhető volt a megvetés - mondjuk szólni senki nem mert.
Rokonokhoz kerültünk, sikerült normális életet élni - hát nem volt könnyű. De ezek után miért nem halhattam meg én?! Miért nem lehettem én a beteg?! Miért a lányunk, akit annyira szerettünk, úgy vigyáztunk rá, és mindent igyekeztünk megadni neki, annyira szeretetreméltó, drága kis csiribiri volt, anyósoméknak is szemefénye.
Milyen szülői felelősségről beszélünk, akkor amikor én itt vagyok, és ő meghalt, pedig annyi terve volt, meg akart gyógyulni, családot akartak!!!
Nem, nincs ebben az életben semmiféle igazság - és hogy valaki ezt így irányítaná... |