Keresés

A hajókon való csapatszállításról még annyit, hogy szintén a spanyol örökösödési háború alatt a franciák egy expedíciót terveztek partra tenni Skóciában, és az ehhez szánt csapatokat fürge fregattok fedélzetén(!) vitték az Északi-tengeren. A britek meg ugyancsak a fedélzeten vitték utánuk a saját üldöző kontingensüket.

Mivel a britek állandóan a franciák sarkában voltak, így nem tudták végül partra tenni a katonákat, de ez az utaztatás igen sok emberéletet követelt mindkét féltől.

Vigyük át a spanyol örökösödésibe!

kicsit csodálkoztam a szállított sereg méretén az akkori hajók befogadóképessége miatt, s rákerestem (az angol wiki szerint) 12 hajó, 6.000 fő - a portugáloknak  7 hajója, 5 erődje és 12 ezer embere volt (a zsákmányból megduplázta a bevételt, ami azért Drake és társaihoz mérten nem extra)

- a hadműveletet nem írják le, de nyilván az erőfölényével élve először a hajókat győzte le, vagy üldözte el, aztán szépen sorban, egyesével ostromolta az erődöket... a széttagolt ellenség ellen mindenütt erő és tűzfölénnyel rendelkezett.

Az volt. Tisztes foglalkozására nézve korzár, azaz szerződéssel kalózkodó személy, aki békeidőben kereskedelemből tengődött. XIV. Lajos alatt szerencsére nem kellett sokat kalmárkodnia, legalábbis nem a saját portékával. :-)

Több mint 300 angol-holland hajót fogott el pályafutása alatt, és csak a flamand származású kalózkirály Jean Bart vívott ki nála nagyobb hírnevet a francia tengeri haramiák közül. (Na jó, ezek a kapitányok igazából úriemberek voltak. Annak is tekintették őket.)

A Rió elleni kalandban másfél tucat hajót és sokezer főnyi expedíciót vezetett. A britek szerencsétlen Quebec elleni invázióját nem számítva tudomásom szerint ez volt a spanyol örökösödési háború legnagyobbszabású Európán kívüli hadművelete. Ráadásul a jelentős portugál túlerő és erős védelmi pozíció ellenére teljes francia sikerrel járt. Azért ez nem semmi.