Keresés

Azt hiszem az utolsó keresztes hadjáratot Sebestyén ( 1554-1578 ) portugál király vezette. Szerencsétlen 1578-ban támadt Marokkóra, de Kszar al-Kabir mellett serege megsemmisült és meghalt a csatában. Ennek eredményeként került 1580-ban Portugália spanyol uralom alá.

Egy kis pontosítás. Igazából Tanger portugál bevétele volt gazdaságilag fontosabb, nem Ceutáé.

A kasztíliaiak egyik utolsó régivágású keresztes hadjárata az 1509-es volt, amiben Pedro Navarrót a legkatolikusabb kasztíliai város Toledó érseke, a 73 esztendős Cisneros bíboros is elkísérte Orán falai alá. Tulajdonképpen ő volt az egyik legfőbb szervező és propagáló. Szép látvány lehetett, amint az aggastyán Toledó ezüst keresztjével öszvérháton kísérte a csapatokat. Ő még ugye Konstantinápoly eleste előtt született, így egész életét a keresztes hadjáratok szervezése kísérte.

Egyébként Hamdani írásában a fölfedezések egyik fő motiváló tényezőjeként a keresztes lelkesedést, illetve a János pap és a nagykán utáni kutakodást tartja. Eszerint a reconquistán edződött hispánok a muszlimok elleni harcukban a legendás keleti keresztényekkel akartak szövetségre lépni, hogy két tűz közé szoríthassák a hitetleneket. A kereskedés csak mint a költséges expedíciók finanszírozására szolgáló "melléktevékenység" gyanánt jött a képbe.

Számos példával igyekszik alátámasztani a keresztes mentalitás döntő jelentőségét a korai fölfedezésekben. Például Almeida tervét Mekka bevételére, hogy Jeruzsálemre cserélhessék azt el később, vagy Kolumbusz azon elképzelését, hogy az újonnan fölfedezett területek kincseiből fölszerelt hatalmas sereggel vegyék vissza Jeruzsálemet stb.

Mindenesetre a portugálok Ceuta bevételével a szaharai karavánutak egyik végálomására tették rá a kezüket, s kicsiben ezután megvalósították a nyugat-afrikai források tengeri úton való elérésével, valamint a muszlim közvetítők kikapcsolásával, a későbbi indiai-óceáni gyakorlatukat.