Kedves Andris! Az jó, hogy hívő vagy, de akkor hinned is kell. Kapaszkodónak kell lennie. Többen is leírták, én is azt tudom írni, hogy el kell engedni a nekünk annyira kedves embert, hogy Ő is nyugodtan el tudjon menni.
Ő is ezt szeretné......
Hidd el, éppen az a szeretet kell, hogy segítsen Neked tovább élni, ami összeköt Benneteket.
Igen, volt idő, amikor én is azt mondtam, hogy miért??? Lehet lázadni, lehet sírni, lehet ütni a falat, és belekiabálni a fájdalmadat a világba....
DE!!! Ha igazán szereted, Őt és jobban Őt, mint magadat, akkor engedd el, Ő akkor is Veled lesz, Benned és akkor talán észre is veszed, meg is hallod, hogy ott van Veled, azt kívánja, hogy éld az életedet. Emlékezz a szépre, az együtt átélt szép emlékekre. Örülj, hogy ennyi ideig Veled, Melletted élt.
Ha nem megy egyedül, kérj segítséget, de az is csak akkor segít, ha Te is túl akarsz lépni.
A gyász év, az csak egy szokás. A gyász az örökké tart, mert mindig hiányzik, de él tovább Benned, a gyermeidben, csak azt tudom mondani, állj fel, és éld az életedet tovább.
Kapaszkodj az élőkben, és őrizd lelkedben tovább Őt, a legdrágábbat, aki Neked volt.
Lehet, KELL!! tovább élni és ez nem jelent felejtést. Átéltem..... |