|
|
 |
Andris8
2013-08-08 17:32:43
|
176
|
Igazad van, de annyi pozitívum már van az életemben, hogy vannak stabil napjaim és emellett dolgozok is apu mellett, csak a plusz vizsgákra való felkészülést szüneteltetm, mert megígértem anyukámnak, hogy jó eredménnyel fogok levizsgázni, de ilyen lelkiállapotban nem tudok koncentárlni. Az esti futást alig várom minden nap, azután órákra nyugodt tudok lenni. |
|
A hozzászólás:
 |
sakti dévi
2013-08-08 11:02:57
|
171
|
Andris, szerinted anyukád örülne, ha olvasná a soraidat? Értem én, hogy hiányzik, de azt gondolom, az embernek el kell tudni fogadni, hogy elveszíti a szüleit, mert ez a világ rendje. Meg kellene próbálnod ismerkedni, élni a saját életedet, hogy aztán te is szülő lehessél, és továbbadhasd mindazt, amit anyukádtól tanultál. Biztos, hogy anyukád is ennek örülne a legjobban.
Nekem 3 éve halt meg apukám (59 évesen), teljesen váratlanul, búcsúzni sem volt lehetőségünk. Még most is előfordul, teljesen váratlan helyzetekben, hogy elkezdek könnyezni, de aztán igyekszem inkább arra koncentrálni, mennyire büszke lenne rám apukám ezért vagy azért, és akkor sokkal könnyebb. |
|
Előzmény:
 |
Andris8
2013-08-08 06:57:27
|
169
|
Nyugodjék békében édesanyád. Ez az egyik legnehezebb élethelyzet, talán sose lehet feldolgozni, de valami kiutat muszáj keresni, sajnos én sem tudom a megoldást. Az én anyukám lassan már egy éve, hogy nincs velem, még mindig azokban az utolsó napokban élek, szinte kettéhasadt, atomjaira hullott az életem. Az első hónapokban csak úgy tudtam elaludni, hogy elképzeltem, hogy üzenetet küldök a múltba a korábbi énemnek, hogy megelőzzem anyu betegségét, annyira erősen hittem ebben, hogy el tudtam aludni. Egyébként a mai napig a múltban élek, kb 20 % os állpotban vagyok a régi önmagamhoz képest, a külvilág felé felveszek egy álarcot, belül meg szenvedek. Azt hozzá kell tennem, hogy az írás révén sok segítséget kaptam és így értem el a 20 % ot, ami soknak számít ebben az állapotban. Nekem is anyukám volt a világminndenség közepe, igazából már nem érdekel semmi, csak sodródom a dolgokkal, abbahagytam a tanulást is, nem tudok koncentrálni. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|