Keresés

Herberstein nem nevezi a manysikat ugoroknak, sőt éppen ellenkezőleg, világosan megkülönbözteti a két népet. Útleírását északról dél felé követve, a Szossza folyó mentén a szamojédoktól a manysikhoz jutunk: "Az e folyónál élőket vogolicsoknak hívják. Jobbra elhagyva a Szosszát, az Oby folyóhoz jutunk, amely a Kitaj-tóból ered. A folyón való átkelés közel egy teljes napot vesz igénybe a legrövidebb szakaszon is, olyan hatalmas, majdnem nyolcvan versztnyi a szélesége. Itt élnek a vogolicsok és az ugricsok is. Az Oby folyón felszállva három hónapig tart az út Obea erődjétől az Irtis folyóig, ahol a Szossza beletorkollik. Ezeken Ezeken a részeken van a két erőd, Jerom és Tumen, melyeken a jugor hercegek uralkodnak, a moszkvai nagyherceg adófizetői. Sokféle az állat és a prém arrafelé. Az Irtis torkolatától Grusztina erődjéig két hónap az út, azontúl a Kitaj-tónál levő Ob folyóig, amely, mint mondták, abból a tóból ered, több mint három hónapig tart az utazás." (Huius fluvii accolae Vuogolici nuncupantur. Sossa autem a dexteris relicto ad fluvium Oby, qui oritur ex Kitaisko lacu, pervenitur: quem vix uno die & celeri cursu traiecerunt, adeo vasta huius fluvii latitudo est, ut ad octoginta fere vuerst extendatur. Hunc quoque Vuogulici & Ugritzschi gentes accolunt. Ab Obea castello secundum Oby fluvium ascendendo, usque ad Irtische fluvium, in quem Sossa ingreditur, ostia, est trium mensium iter. In his locis duo castra sunt, Ierom & Tumen, quibus praesunt domini Knesi Iuhorski, magno Duci Mosco vectigales. Ab Irtische fluvii ostiis ad castrum Grustina, duorum mensium iter: aquo ad lacum Kitai, per Obi fluvium, quem fontes suos in hoc lacu habere dixi, est plus quam trium mensium iter.) (17317., 17335. , 17336.)

"A Moszkóviai útijegyzetek első kiadása 1549-ben jelent meg Bécsben, latin nyelven ... A térképeket August Hirschvogel rajzolta Herberstein instrukciói alapján"

Egyelőre Sebastian Münster 1544-ben kiadott Cosmographiájában találtam meg Iuhra legkorábbi ábrázolását fenn északon, a Karélia és az Ob közötti rengetegben, egyúttal ez lehetett Zsirai tévedésének a forrása. Ilyen című művet ugyanis Pius pápa, eredeti humanista nevén Enea Silvio Piccolomini valóban nem írt – írt viszont az ingelheimi születésű hebraista-térképész. (17306.)

Mathias de Miechow: „A iuhrok Iuhrából, Scithia legészakibb és leghidegebb földjéről, az Északi-tenger mellől jöttek ki, amely Moskoviától, a moskák városától északkeletre 500 nagy német mérföldnyi távolságra van … És midőn … meghallván a vadászoktól (akik szarvastehenet követve átkeltek a Volha és Tanais folyókon), hogy az Európai Sarmatia földje termékenyebb … az említett folyókon átkeltek … És midőn Pannóniába érkeztek … azt lakóhelyükké kijelölték.” (17187.)

Az ujguroknak északra, az Ob közelébe való helyezését nem tudom tovább visszavezetni Miechowi Mátyásnál. Ő még csak egyszerűen Moszkvától messze északkeletre helyezte a juhrokat, és megfogalmazott egy rokonsági elméletet a juhr–hungár (juhr–magyar) rokonságról a szarvasűzés Jordanesnél is szereplő mondája alapján. Ehhez Herberstein tette hozzá, amit követjárása során hallott, hogy tudniillik a moszkvai fejedelemnek adózik egy, a magyarhoz hasonló nyelven beszélő nép.

Hogy Herberstein miként használhatta fel például Miechow leírását, arról Klima ezt írja: "Bevezetőjében Olaus Magnus, Sebastian Münster és mások mellett említi Mathias de Miechowot is ... az általa ismert szerzők között, sőt például Moszkovia leírása során, majd később a tatárokról szóló fejezetben korrigálja is a két Sarmatiáról szóló könyv összeállítóját. Herberstein mindkét moszkoviai útja során érintette Krakkót, 1517-ben még találkozhatott volna Mathias de Miechowval, az egyetem professzorával. A feltételezések szerint azonban ez a találkozás nem jött létre, de a Tractatust a követ magával vitte Moszkvába." (17308.)

MŐMH 17246., 17263.:

A biztonság kedvéért ideteszem Augustin Hirschvogel térképét az 1549. évi első, bécsi kiadásból. Ez általában véve kevésbé részletes, mint Gastaldié, de oda van írva Cumbalick regiához, hogy "in Kytay", azaz Kínában helyezkedik el. Még egyszer hangsúlyozom, akkoriban a művelt európai közönség ezen a néven ismerte Kínát, Pekinget pedig Kumbalik, Kambaluk és más hasonló neveken. Úgy gondolom, ez nem vitatéma.

Klima László: "Siegmund Herberstein két alkalommal járt Moszkvában: először 1517-ben, másodszor 1526-ban indult veszélyekkel teli, hosszú küldetésére ... A Moszkóviai útijegyzetek első kiadása 1549-ben jelent meg Bécsben, latin nyelven ... A térképeket August Hirschvogel rajzolta Herberstein instrukciói alapján ... Már 1550-ben, Velencében kijött olasz fordítása".

Russland. ("Moscovia Sigismundi Liberi Baronis..."). Holzschnittkarte (nach A. Hirschvogel aus S. von Herberstein, Rerum Moscoviticarum, wohl aus der Ausg. Basel, 1571). Mit breiter Bordüre (2 cm) mit fig. Darst.: Reiter-, Kutschen- u. Schlittenszene, ferner Werkzeuge, Tiere etc. sowie in der linken Bildunterecke Wappen. 26:37,5 cm. Bagrow/C. S. 70 mit Abb. 28; Karrow 40/4.6 (für die Ausg. 1556-71); Nordenskiöld, Facs. S. 113, 41/2 u. vgl. Abb. 77 (die Hirschvogel-Kte.); Hollstein XIII A, 132 (gibt als einziger für die A. 1571 "new impressions" an); TMM II, 314 (erwähnt). - Auf Hirschvogel basierende Karte für die erstmals 1549 publizierte u. bekannte Reisebeschreibung, alle freien Flächen jetzt jedoch mit Baumsymbolen ausgefüllt. Unser Expl. ohne den in den Bibliogr. erwähnten latein. od. dt. Kopftitel in Typendruck, im weißen Rand aber hs. die Ausg. 1571 vermerkt. - Leicht gebräunt u. nur vereinzelt leicht fleckig, seitl. oben jeweils kl. Quetschfalten bis in das Bild; mit alten Faltstellen u. geringen Randläsuren aufgelegt. Fine woodcut map with elaborate border after Hirschvogel for one of the later editions of Herberstein's description of Russia, according to manuscript marginal annotation from the 1571 ed. Our copy without letterpress title. - Uncol. Light browning, minor spotting only here and there; small printer's creases at upper left and right, a few minor marginal defects and old folds; mounted.