Keresés

"legkésőbb 375 táján be kellett lépnie a római hadseregbe. Majd 30 év múlva eszébe jut, hogy ő vandál, és a népe ott áll a Rajnánál, hát üzen nekik, hogy most lehet támadni azt a birodalmat, amit gyakorlatilag ő vezet"

Miből gondolod, hogy valami szülőnépe iránti lelkesedés vezérelte? Azonkívül nemcsak vandálok vettek részt abban a népvándorlásban...

Nézzük azt a fantáziádat, hogy Stilicho segített a vandáloknak. 

"A vandál származású hadvezér valahol Germania vagy Pannonia területén született, és itt csatlakozott a római hadsereghez. I. (Nagy) Theodosius idején emelkedett tábornoki rangba"

Nagy Theodósius 395-ben meghalt.

"A tény az, hogy 379. jan. 19-én Sirmiumban Gratianus a keleti részek augustusává nyilvánította Theodosiust"

Vagyis: 380-395 között Stilicho tábornok lett. Ehhez azért néhány évet le kellett húzni a római hadseregben egy barbárnak. Mondjuk tízet. Akkor legkésőbb 375 táján be kellett lépnie a római hadseregbe. Majd 30 év múlva eszébe jut, hogy ő vandál, és a népe ott áll a Rajnánál, hát üzen nekik, hogy most lehet támadni azt a birodalmat, amit gyakorlatilag ő vezet. A te gondolatmenetedet vallották Stilicho ellenésgei is. (Ő már csak ezért sem tehette ezt.)

"Látványos eredményei ellenére Stilicho helyzete nem volt teljesen biztos. 406. december 31-én vandálokból, alánokból és szvévekből álló germán tömeg áttörte a rajnai limest, majd átlépve a Rajnát ellepték Galliát. Ezt a támadást haderő híján már hadvezéri zsenije sem tudta megállítani. Barbár származása, ariánus hite, hatalmas vagyona és mindenhatósága miatt a római udvar mindig is ferde szemmel nézett rá: terjesztették róla, hogy a saját fiát akarja a trónra ültetni, és hogy lepaktált a barbárokkal."

Jó, akkor fussunk neki.

Te írtad:

"Aquitaniai Prosper világosan írja, hogy a vandálok és az alánok december 31-én keltek át a Rajnán: »Arcadio VI et Probo. Wandali et Halani Gallias traiecto Rheno ingressi II k. Ian.« "

Megnéztem. Aquitániai Prosper az említett időpontban 15-16 éves, és feltehetően Aquitániában élt még a szülői házban, a Rajnától min. 5-600 km-re. 

És akkor nézzük meg, milyen is az, amikor egy ilyen betörésnek híre megy. A rossz hír gyors lábakon jár, így akár egy hét alatt is eljutott a mi Prosperünkhöz....mi is? Igen, amikor a dicső felszabadító szovet hadsereg betört hozzánk, itt is szárnyra kelt a hír: "jönnek az oroszok". Pedig dehogy jöttek. Csak az orosz katonák jöttek. 

És akkor nézzük, hogyan zajlik ez, mikor nem csak a katonák jönnek. A sztyeppei népekről tudjuk, hogy mindig csak a hadsereg egyik fele támadott, a mások fele a néppel maradt védeni őket. Miért is tettek volna mást a vandálok, mikor ez egy hadviselési aranyszabály volt? Tehát. Volt egy támadó ék (a hadsereg fele), majd szünet, és aztán jött a nép a hadsereg másik felének a védelme alatt. 

Hogyan jöttek? Hááát, nem egy 10-12 km széles fronton, hanem szép sorjában, ahogy ezt a törökök Magyarország elleni felvonulásából is tudhatjuk. 

Kezd kirajzolódni a vonulás lehetséges forgatókönyve. Elindul a támadó ék, majd egy-két (vagy több) nap  múlva követi a nép.

Ez egy lehetséges scenárió, de az nem, amit te is, Bagatur is állít, hogy egy nap alatt átkeltek a Rajnán, mert ezt írja a forrás. 

Nade. Azt is te idézted, hogy az állatoknak csak a kemény télen kellett takarmány, enyhe időszakokban maguk az állatok szedték össze azt, amire szükségük volt. Igen ám, ezzel az a probléma, hogy enyhe időben nincs befagyva a Rajna. Kemény tél esetén meg takarmány kell, amit nem tudtak magukkal szállítani. Vagyis maradtak a fenekükön, és amikor már enyhe volt az idő, akkor tutajokkal, kompokkal, stb. átkeltek a Rajnán, és a sereg után vonultak. Nnna, ez a reális forgatókönyv. 

És hozzáteszem, amikor Aquitániába értek, akkor már az egy-két napos követési távolságban mehetett a nép a támadó ék nyomában, vagyis a mi Prosperünk már simán összemoshatta a sereg és a nép vonulását.