Keresés

"Kemény tél esetén meg takarmány kell, amit nem tudtak magukkal szállítani"

Megint miből jutottál erre a magasröptű következtetésre? Hogy mit tudtak magukkal szállítani, és mit nem?

"Vagyis maradtak a fenekükön, és amikor már enyhe volt az idő, akkor tutajokkal, kompokkal, stb. átkeltek a Rajnán, és a sereg után vonultak. Nnna, ez a reális forgatókönyv"

Miért várták volna meg, hogy esetleg visszairányítsák a légiókat, ami később egyébként meg is történt? Örültek, hogy végre megnyílt az út a Rajnán, határőr egy szál se, sőt az ellenség vezére még tüzeli is őket az átkelésre... Hogy neked mi a reális, arról hadd ne beszéljünk, kb. egy hároméves gyerek valóságérzéke és ismeretanyaga szerint működsz...

"Ez egy lehetséges scenárió, de az nem, amit te is, Bagatur is állít, hogy egy nap alatt átkeltek a Rajnán, mert ezt írja a forrás"

Ilyen hülyeséget senki nem állított rajtad kívül. Amikor a gleiwitzi incidens után "a németek átlépték a lengyel határt", az sem jelentette, hogy egy nap alatt mind az összes támadó már odaát volt, ilyesmi egy átlagos szellemi képességű ember fejében nemigen fordul meg. (Ja, és mielőtt elkezdenél "párhuzamot vonni": ott volt határőrizet, és senki nem biztatta a hitleristákat a lengyel parancsnokság részéről.)

Sem mi nem állítottunk tehát ilyet Bagaturral, sem a forrás nem utal ilyesmire, rád nézve viszont elég gáz, hogy nem vagy képes érteni, a határ átlépésére való utalás hogyan értendő...

"A sztyeppei népekről tudjuk, hogy mindig csak a hadsereg egyik fele támadott, a mások fele a néppel maradt védeni őket. Miért is tettek volna mást a vandálok, mikor ez egy hadviselési aranyszabály volt?"

Milyen forrásokból olvastad ki ezt az aranyszabályt?

Nézzük azt a fantáziádat, hogy Stilicho segített a vandáloknak. 

"A vandál származású hadvezér valahol Germania vagy Pannonia területén született, és itt csatlakozott a római hadsereghez. I. (Nagy) Theodosius idején emelkedett tábornoki rangba"

Nagy Theodósius 395-ben meghalt.

"A tény az, hogy 379. jan. 19-én Sirmiumban Gratianus a keleti részek augustusává nyilvánította Theodosiust"

Vagyis: 380-395 között Stilicho tábornok lett. Ehhez azért néhány évet le kellett húzni a római hadseregben egy barbárnak. Mondjuk tízet. Akkor legkésőbb 375 táján be kellett lépnie a római hadseregbe. Majd 30 év múlva eszébe jut, hogy ő vandál, és a népe ott áll a Rajnánál, hát üzen nekik, hogy most lehet támadni azt a birodalmat, amit gyakorlatilag ő vezet. A te gondolatmenetedet vallották Stilicho ellenésgei is. (Ő már csak ezért sem tehette ezt.)

"Látványos eredményei ellenére Stilicho helyzete nem volt teljesen biztos. 406. december 31-én vandálokból, alánokból és szvévekből álló germán tömeg áttörte a rajnai limest, majd átlépve a Rajnát ellepték Galliát. Ezt a támadást haderő híján már hadvezéri zsenije sem tudta megállítani. Barbár származása, ariánus hite, hatalmas vagyona és mindenhatósága miatt a római udvar mindig is ferde szemmel nézett rá: terjesztették róla, hogy a saját fiát akarja a trónra ültetni, és hogy lepaktált a barbárokkal."

Jó, akkor fussunk neki.

Te írtad:

"Aquitaniai Prosper világosan írja, hogy a vandálok és az alánok december 31-én keltek át a Rajnán: »Arcadio VI et Probo. Wandali et Halani Gallias traiecto Rheno ingressi II k. Ian.« "

Megnéztem. Aquitániai Prosper az említett időpontban 15-16 éves, és feltehetően Aquitániában élt még a szülői házban, a Rajnától min. 5-600 km-re. 

És akkor nézzük meg, milyen is az, amikor egy ilyen betörésnek híre megy. A rossz hír gyors lábakon jár, így akár egy hét alatt is eljutott a mi Prosperünkhöz....mi is? Igen, amikor a dicső felszabadító szovet hadsereg betört hozzánk, itt is szárnyra kelt a hír: "jönnek az oroszok". Pedig dehogy jöttek. Csak az orosz katonák jöttek. 

És akkor nézzük, hogyan zajlik ez, mikor nem csak a katonák jönnek. A sztyeppei népekről tudjuk, hogy mindig csak a hadsereg egyik fele támadott, a mások fele a néppel maradt védeni őket. Miért is tettek volna mást a vandálok, mikor ez egy hadviselési aranyszabály volt? Tehát. Volt egy támadó ék (a hadsereg fele), majd szünet, és aztán jött a nép a hadsereg másik felének a védelme alatt. 

Hogyan jöttek? Hááát, nem egy 10-12 km széles fronton, hanem szép sorjában, ahogy ezt a törökök Magyarország elleni felvonulásából is tudhatjuk. 

Kezd kirajzolódni a vonulás lehetséges forgatókönyve. Elindul a támadó ék, majd egy-két (vagy több) nap  múlva követi a nép.

Ez egy lehetséges scenárió, de az nem, amit te is, Bagatur is állít, hogy egy nap alatt átkeltek a Rajnán, mert ezt írja a forrás. 

Nade. Azt is te idézted, hogy az állatoknak csak a kemény télen kellett takarmány, enyhe időszakokban maguk az állatok szedték össze azt, amire szükségük volt. Igen ám, ezzel az a probléma, hogy enyhe időben nincs befagyva a Rajna. Kemény tél esetén meg takarmány kell, amit nem tudtak magukkal szállítani. Vagyis maradtak a fenekükön, és amikor már enyhe volt az idő, akkor tutajokkal, kompokkal, stb. átkeltek a Rajnán, és a sereg után vonultak. Nnna, ez a reális forgatókönyv. 

És hozzáteszem, amikor Aquitániába értek, akkor már az egy-két napos követési távolságban mehetett a nép a támadó ék nyomában, vagyis a mi Prosperünk már simán összemoshatta a sereg és a nép vonulását. 

Azt javaslom, fuss neki még egyszer a forrásoknak.