Keresés

"A támadó had bármikor ütközésbe keveredhetett az ellenséggel. A támadóknak mindenképp me kellett előzni a népet, biztosítani kellett a nép vonulási útvonalát, vagyis nem lehetett a támadó hadnak a néppel együtt vonulni"

Pajti. Figyelj ide. Kíméld meg magad a szófosástól. A szilveszteri rajnai átkelésről beszélünk. Nem volt ellenállás, mert nem volt határőrizet, hiszen a rajnai légiókat átvezényelték Itáliába. Tökmindegy, hogy később milyen "fáziskéséssel", hánynapi menettávolságból követte a katonákat a nép. Azt vitattad, hogy télen nem lehetett népvándorlás, hogy télvíz idején egész népek nem tudtak folyón átkelni. Rosszul gondoltad, szokás szerint fingod nem volt a forrásokról, spekulációd nem állta ki a forrásokkal való szembesítés próbáját. Ennyi.

"Bagatur szájbarágós sorai számodra a MŐMH 19143.-ból: "JANUÁR 1. MÉG SZERINTED IS »TÉLEN« VAN - UGYE? A GERMÁNOK TEHÁT MINDENKÉPPEN TÉLEN VOLULTAK ÁT A RAJNA EGYIK PARTJÁRÓL A MÁSIKRA  - UGYE? EZ TEHÁT A FOLYÓ BEFAGYÁSÁTÓL FÜGGETLENÜL »TÉLI« NÉPVÁNDORLÁS VOLT - UGYE? TEHÁT VÉLEMÉNYED DACÁRA, IGEN IS LÉTEZETT A »TÉLI« NÉPVÁNDORLÁSOK JELENSÉGE.""

Még egy érv: a nép ellenséges területen mozgott. A támadó had bármikor ütközésbe keveredhetett az ellenséggel. A támadóknak mindenképp me kellett előzni a népet, biztosítani kellett a nép vonulási útvonalát, vagyis nem lehetett a támadó hadnak a néppel együtt vonulni. 

Következésképp, ha a támadó ék jan 1-én  indult útnak, a nép nem indulhatott jan 1-én utána.

És ha a nép nem indult jan 1-én, akkor a forrás hiába írja, hogy a vandálok ekkor Galliába vonultak, az csakis a hadakra vonatkozhatotrt, nem a népre. A nép tehát egy tetszőleges és általunk nem ismert későbbi időpontban ment a hadak után.  

"A 19149.-ben képsorozatot mellékeltem, "Életképek 1929-ből. 1893 óta nem fagyott be ennyire a Rajna" kísérőszöveggel."

Vagyis minden 34-dik  évben kellően befagy a Rajna. 33 éven át meg nem. 

Bagatur szájbarágós sorai számodra a MŐMH 19143.-ból: "JANUÁR 1. MÉG SZERINTED IS »TÉLEN« VAN - UGYE? A GERMÁNOK TEHÁT MINDENKÉPPEN TÉLEN VOLULTAK ÁT A RAJNA EGYIK PARTJÁRÓL A MÁSIKRA  - UGYE? EZ TEHÁT A FOLYÓ BEFAGYÁSÁTÓL FÜGGETLENÜL »TÉLI« NÉPVÁNDORLÁS VOLT - UGYE? TEHÁT VÉLEMÉNYED DACÁRA, IGEN IS LÉTEZETT A »TÉLI« NÉPVÁNDORLÁSOK JELENSÉGE."

Ezek után idéz neked néhány összefoglalót, amelyek csak arra jók, "hogy az olyanok mint Te, egyáltalán hozzáférhessen bizonyos az infókhoz".

Arra a gondolatodra, miszerint "a Rajna nem szokott befagyni a Golf áram melegítő hatása következtében. Legalábbis mostanában", megnéztem egy wikipedia-szócikket, és ezt találtam: "1962/63-ban annyira befagyott, hogy a jégtörők nem tudtak áthajózni a Waalra, csak a Loreleynál feltorlódott jég szétrobbantása után. (Egyébként az utolsó pillanatban érkeztek, mert a hollandok már az ott veszteglő hajóikat akarták levegőbe röpíteni, tartva a zaltbommeli hidak áttörésétől, tudniillik hogy a jégzajlás a hajókat majd a hidaknak sodorja.) 1956-ban a Loreley-sziklától Bingenig mintegy 40 km-en, két évvel korábban Oberweseltől Mainzig fagyott be a folyó. 1947-ben a jégzajlás a neuwiedi fahidat tette tönkre, 1929-ben viszont teljes hosszában megdermedt a Rajna, mint arra Georg Dengel ott forgatott dokumentumfilmjének címe is utal (Der Rhein in Eisfesseln). Érdemes még 1783/84 telét megemlíteni, amikor jégpáncél kiolvadását hatalmas áradások kísérték, így Köln városát a Rajna szabályszerűen elsöpörte, vízszintje 3,48 m-es magasságról majdnem 14 m-re szökött fel."

Ezek után pedig leszögeztem: "406/07 telére nemigen tekinthető irányadónak az utóbbi fél évszázad enyhébb klímája, és az erre vonatkozó spekulációd alkalmatlan arra, hogy belőle a télen zajló népvándorlásokra következtetéseket vonjunk le" (19146.).

Továbbá: "A hűtőszekrények megjelenése előtt a parti sziklák barlangjaiban tárolták a Rajna jegét, s nyáron szalmába csomagolva árusították" (19147.).

Nicht nur die Bierbrauer nutzten das Eis des Rheins, sondern auch die Metzger schlachteten dort ihr Vieh. Vagyis előszeretettel használták még a Rajna jegét sörfőzéshez, és ott a befagyott folyón ölték le vágómarhákat a mészárosok is. (19148.)

A 19149.-ben képsorozatot mellékeltem, "Életképek 1929-ből. 1893 óta nem fagyott be ennyire a Rajna" kísérőszöveggel.

A 19150.-be Georg Kneipp A befagyott Rajna Mainz és Kastel között c., 1830-ban készült olajfestményéről tettem be képeket (Mainzi Tartományi Múzeum):

Hozzáfűznivalóm a MŐMH 19151.-ben: "Láthatod, a Rajnán tömegével vonultak át egy-egy ilyen hidegebb időszak alkalmával, sőt ott vidáman eszegettek-iszogattak, ücsörögtek, szánkóztak, kocsiztak, korcsolyáztak, kutyát futtattak, vagy épp vágómarhát öltek le... Egy ilyen tényező tehát nemigen képezheti akadályát annak, hogy pl. a besenyők átkeljenek a Volgán, hiszen ott még keményebb telek szoktak lenni, és még manapság is kijelölik az autóknak az átkelésre alkalmas helyeket a jégen."

A 19153.-ban végül egy színes filmfelvétel is előkerült, mely szerint a Golf-áramlat 1954-ben még nem zavarta az ottaniakat az átkelésben: