Keresés

"Azért a két év alatt akadhatott néhány nap, amikor a nép biztonságosan a támadó hadak után vonulhatott. Nem így gondolod?"

Nyilván akkor, amikor már a Pireneusoknál jártak, és elakadtak egy időre, mint Orosius írja. Vagy amikor már átjutottak Hispániába. Addig várták a teljes pacifikálást. Galambpostán üzentek az asszonynak, hol tart a hódítás...

De komolyra fordítva: szerinted ha egyszer nem volt ellenállás a rajnai limesnél – márpedig nem volt, különben nem kelhettek volna át a hadak sem a jégen, és nem írnák a források, hogy Stilicho még biztatta is őket –, ugyan minek kellett volna várni az átkeléssel? Olyan kényelmes lehetőség nem gyakran adódott. Száraz lábbal tömegesen átkelni túlpartra, ahol nincs ellenállás, sőt a vandál származású római parancsnok még invitálja is őket... Annyira nehéz elszakadni az előre gyártott szamár ötletektől?

Azt javaslom, fuss neki még egyszer a forrásoknak.

Nézzük:

a szaktopikból:

"vörösváriválasz | megnéz | könyvjelző2013.05.30 23:19:36 © (8)

A 390-es években hunok egy csoportja telepedett le a Visztula és Odera közti területen. Ezért a vandálok többsége Godigisel király vezetésével, alán és szvéb csoportokkal együtt nyugatra indult. A római főerők ekkor Alarich vizigótjai ellen harcoltak Itáliában, így a Gunderich asding király vezette szövetség 406-ban könnyen áttörte a rajnai határt és Gallia pusztításába fogott. Szövetségben a britanniai ellencsászárral III.Constantinussal. 409-ben átvonultak Hispániába és sorsolással felosztották egymás közt területét. "

Vagyis. 406-407 telén a védtelen Rajnán átkeltek a vandálok. Átkeltek? Igen, de csak a hadak. Nyilván nem az asszonyok, gyerekek és vének pusztították végig Galliát. 

Meddig is pusztítottak? Igen, nem 407 telén, hanem két éven át 409-ig. Azért a két év alatt akadhatott néhány nap, amikor a nép biztonságosan a támadó hadak után vonulhatott. Nem így gondolod?

Vagy szerinted a csatákba is asszonyostúl, állatostul vonultak a vandálok?

A Magyar őstörténet, magyar honfoglalás topikban (a továbbiakban MŐMH) írta Bagatur: "Amikor telente csontkeményre befagyott a jég a folyó tetején, simán át tudtak volnulni egész népek ezeken a folyókon" (19087.).

Ezt vitattad a 1990.-ben: "Tucc téli népvándorlásra példát? Meglepnél vele."

Erre írta Bagatur: "Mennyi mindennel meglephet még téged a történelem! »402–406 között egy csak következményeiből és régészeti leletekből ismert hun támadás menekülésre kényszeríti a Visztula–Odera-vidékről a vandálok Siling-ágát, az utóbbiak a vandálok Kárpát-medencei Hasding-ágával és hozzájuk csatlakozó kvád/szvébekkel együtt 407. január 1-én elárasztják Galliát« (19059.).

Én is írtam rá egy választ: "Legutóbb Zabergán bizánci hadjáratával kapcsolatban került elő, hogy a Duna jegén kelt át 558/59-ben (18551.). Agathiasz szerint lovastul-gyalogostul, száraz lábbal, »mintha szárazföld lett volna«... Mint ahogy nem hitted el, hogy Arnulf át tudott jutni 994-ben az Alpokon télvíz idején..." (19059.).

Még mindig vitatkoztál, mintha nem értenéd (19105.): "Tucc olvasni?>>>>>>>>>>>>>Tucc téli népvándorlásra példát?"

Erre írtam (19112.): "Nem értem, ha pár ezerrel többen mennek, akkor beszakad alattuk a jég? :D

Vagy hogy képzeled el ezt az egészet? Egyébként Zabergán főserege, amely Konstantinápolynak tartott, a leírások szerint kb. 7000 főt számlált (vö. pl. Warren Treadgold: A History of the Byzantine State and Society; Stanford University Press, 1997, 213.), és volt még két másik had, amely az átkelés után Thrákiából délre nyomult. Nagyszámú bolgár és szláv segéderőkről adnak hírt a források. Miért nem elég jó analógia ez a folyón való téli átkelésre? Visszafejlődött a technika háromszáz év alatt?"

De itt még nem állt meg a dolog. S ennek még nincs egy éve. Minden lepergett rólad.