Keresés

Ezután azzal jöttél, hogy a kirgizekkel ellentétben a besenyők ellenséges területen át vonultak. Erre írtam: "zavartalanul felvonulhattak a Volgához, akár a kazár területekkel szemben, de a folyó északabbi szakaszához is. Az nemigen számított ellenséges területnek" (MŐMH 19219.).

A másik dolog, amibe próbáltál belekötni, hogy a forrás szerint "folyamatosan" vették birtokba Galliát a Rajnán át vándorló népek. Erre hoztam válaszként: "Pont nem azt mondja, ha már ezen a kifejezésen szeretnél lovagolni, ugyanis az az előrehaladás zavartalanságára utalna. De miért nem inkább a »gentes Alanorum ... Suevorum, Vandalorum, multaeque cum his aliae« mondatrészen csámcsogsz, amely a környező tartományokat elözönlő népekre vonatkozik (»per circumiacentes provincias refunduntur«)? Szerinted a gens mit jelenthet?"

Következő kérdésed: "Miért is kellett volna a rizikós téli időszakban menniük? A Rajnán és a többi folyón teljes nyugalomban, ráérősen átkelhettek. A kutya nem zavarta őket semmiben sem". Válaszom: "Éppen a római védelem távolléte miatt mentek, kihasználva a jegesedést, meg állítólag Stilicho még biztatta is őket. A hunok meg nyomást gyakoroltak rájuk." (19221.)

A forrásokból egyértelmű, hogy a téli hideg (az aktuális természetföldrajzi adottságok) és a római ellenállás hiánya együttesen tette lehetővé a Rajnán át zajló téli népvándorlást.

S nem volt egyszerűbb a még befagyott folyón átkelni, a harcosok nyomában? Magát az évet vitatják, hogy az átkelés 405 vagy 406 szilveszterén történt-e (Kulikowski az előbbi mellett foglalt állást), vagy esetleg Orosius 408-as időzítését kellene-e elfogadnunk, de azon, hogy télen keltek át, és hogy a többiek is képesek voltak átsétálni a jégen, ez mit sem változtat. (MŐMH 19210.)

A 19211.-ben ismét megkérdeztem: honnan tudod, hány napi menettávolságra követte a hadakat a köznép? Orosius céloz rá, hogy Rómának nem volt elég ereje az ellenség visszaszorítására, és – meghazudtolva Zószimosz római győzelmekről szóló átlátszó híradását – több ízben is Stilichót, a nyugati birodalomfél vandál származású hadvezérét és tényleges irányítóját teszi felelőssé Gallia elárasztásáért: "azonkívül szabadon engedett más népeket, amelyeket nem tudott féken tartani hatalmuk és erejük miatt, akik most Gallia és Hispania tartományokat sanyargatják, vagyis az alánokat, szvéveket és vandálokat" (VII, 38, 3).

Mindenesetre Orosius szerint Stilicho eléggé felbátorította őket az átkelésre: "időközben, Róma kifosztása előtt két évvel, Stilicho által ösztökélve (excitare), mint mondottam, az alánok, szvévek és vandálok népe, több másikkal együtt szétzúzta a frankokat, átkelt a Rajnán, elárasztotta Galliát, és folyamatosan előrenyomulva megérkezett a Pireneusokhoz; azonban egy ideig ezen akadály által hátráltatva, a környező tartományokban szóródott szét" (VII, 40, 3). (19213.)

Továbbá olvashattad a kirgizekről, hogy a Volga jegén átszállva még akkor sem kerestek állandó hajlékot, amikor Hadzsitarkhanban megtehették volna: "E nép annyira megszokta a pusztai életet, hogy még a városban tartózkodása alatt sem vonul födél alá, hanem a piaczon s tágasabb udvaron sátort üt, és az alatt lakik." Vajon miből gondolod, hogy ugyanezt a besenyők nem tehették meg a folyó felsőbb szakaszánál és az oda vivő úton? (19212.)

Azt írtam, hogy az ázsiai népeknek a grúzokon kellett volna átgázolniuk, és akkor valamelyik kolostorban megírták volna. 

"Szerinted a Volga meg a Rajna sem tudott annyira befagyni,"

Csak a Rajna. És azért, mert ott hat a Golf-áramlás. Anglia déli partjain megélnek a pálmafák. 

"Meg Arnulf sem kelhetett át az Alpokon télen, "

Nem azt mondtam, hogy az Alpokon, hanem azt, hogy az érchegység 1200-1300 m-es hágóin. És nem Arnulf, hanem egy komoly sereg. 

Az Alpok télen gyakorlatilag átjárhatatlan volt, de ettől függetlenül a Brenneren viszonylagos rendszerességgel át lehetett kelni. De csak a Brenneren.