De még ezt követően is adtad a hülyét – tán nem is kellett annyira rájátszanod erre. Ennek kiderítése nem az én feladatom (19166., 19167.).
Bagatur válaszának lényegi része: "Tegnap még ott tartottál, hogy nem tudjuk, hogy a Rajna be volt-e fagyva, mert abból a két mondatból, amit idéztem neked, ez nem derül ki. HÁT MOST IDÉZTEM NEKED OLYANOKAT is, AMIBŐL KIDERÜL. VAjON NEKED IS KIDERÜLT MÁR? Ehhez képest teljesen mindegy, hogy mikor indultak el egy másik folyótól ahhoz, ha 406 decemberére odaértek a Rajnához ... az első germán harcos december 31-én ment át a Rajna jegén. és őt a következő napokban, sőt hetekben követte őt az egész nép Galliába, akkor az egész nép átkelt - igen, nem biztos hogy egyetlen napon - de ÁTKELT a FOLYÓN, TEHÁT MÉGISCSAK VOLT TÉLI NÉPVÁNDORLÁS. ANNAK UGYANIS NEM FELTÉTELE, HOGY EGYETLAN A NAP ALATT TÖRTÉNJEN MEG." (19170.)
Még próbálkoztál a szénás szekerek ügyével, amivel kapcsolatban Bagatur szintén emlékeztetett a Néprajzi Lexikon általam idézett összefoglalójára (19175.).
Soron következő kifogásod (19182.): "Ha az első germán harcos dec. 31-én átkel a Rajnán, akkor a túloldalon (ellenséges területen) pár hónapos harccal fel kell számolni az ellenség ellenállását, majd békét kell kötni, a békekötés ismeretében a népnek fel kell készülni a költözéshez, és máris indulhatnak.....valamikor nyáron ... Most képzeld el, ahogy a germán gyerekek támadnak a Római Birodalomra, miközben a germán nők az ellenségtől kemény harcokban elveszik az országukat.
Vagy netán mégis inkább otthon maradtak, és várták a harcok kimenetelét?"
Erre írta Bagatur, hogy nem volt ellenállás – pont azért tudtak átkelni a Rajnán (19184.).
Válaszul azt találtad ki, hogy "nem voltak....a Rajna partján" (19185.).
Kénytelen voltam a forrásokhoz nyúlni (19186.): "Megint csak nem ötletelés kérdése, ugyanis Aquitaniai Prosper világosan írja, hogy a vandálok és az alánok december 31-én keltek át a Rajnán: »Arcadio VI et Probo. Wandali et Halani Gallias traiecto Rheno ingressi II k. Ian.« (1229f)
Zószimosztól tudjuk, hogy néhány évvel a Celtica felé vezető alpesi hágók III. Constantinus általi megerősítése előtt, »amikor Arcadius – ezúttal már hatodik alkalommal – és Probus konzul volt, a vandálok, az alánokkal és a szvébekkel összefogva, átvágtak azokon a vidékeken«, tudniillik Celtica területén (VI, 3, 1).
Egy 409-ben kelt levelében Szent Jeromos Galliának már számtalan (innumerabilis) nép (natio) általi megszállásáról (occupare) beszél: »Quidquid inter Alpes et Pyrenaeum est, quod Oceano et Rheno includitur, Quadus, Wandalus, Sarmata, Halani, Gepides, Heruli, Saxones, Burgundiones, Alemani et ... hostes Pannonii vastarunt.« (123. levél)
Constantinus valószínűleg ezután erősíttette meg a rajnai védvonalat, amelyet Zószimosz szerint Flavius Julianus óta elhanyagoltak."
|
