Keresés

Idézlek."Nem csupán "gyökfordulásokról" van szó, hanem olyan szavak fordított irányú olvasatáról is, amelyek sokkal hoszabbak és összetettebbek, mint amit gyöknek nevezhetnénk".

PÉLDÁK!!! - mert én nem ismerek ilyeneket... de ma estig reagálni fogok.

Szàmomra szintiszta logika, amit irtàl. :)

Nem csupán "gyökfordulásokról" van szó, hanem olyan szavak fordított irányú olvasatáról is, amelyek sokkal hoszabbak és összetettebbek, mint amit gyöknek nevezhetnénk.

Ennél még kirívóbb a szlávban megfigyelhető mássalhangzótorlódás.

A hivatalos vélemény szerint ugye a magyar átvette a szláv szavakat, de magánhangzókkal higította, mert nem tudta kimondani a sok mássalhangzót egymás után. Ez szerintem komplett marhaság, mert csupán szokás kérdése. Ha megfigyeljük a tájszólások természetét, akkor akár két szomszédos település kiejtése is eltérhet, és ki hol nő fel, annak a kiejtését veszi át. Ez annyira beleivódik az emberbe, hogy felnőttkorára sem tud szabadulni tőle, sőt hiába a hosszú iskolaévek, a "helyes magyar" nyelvre nevelés, ez tudat alatt mégis megmarad. Azaz, ha mássalhagzótorlódásos nyomorékszavakat tanult volna el a magyar, akkor az jórészt máig úgy is maradt volna.

Itt szerintem megint inkább arról van szó, hogy valaki tanul írni olvasni, ám a betűket hamarabb megtanulja mint a nyelvet. S mivel olvasni már ugyan tud, a nyelvet viszont alig ismeri, ezért a magánhangzó nélkül leírt szavakat úgy olvassa, ahogy le van írva. Innen a szlávban a mássalhahgzótorlódás, és az is nyilvánvaló, ki vette át kitől a "szláv" szavakat.

A földrajzhoz pedig ez úgy kapcsolódik, hogy minél távolabbi szláv nyelvterület, minél kisebb az ősi magyar nyelvi befolyás, annál kevésbé jellemző az említett mássalhangzótorlódás, amit ezek szerint igazából a szláv sem szeret.

Idézlek: Véleményem szerint ez valamilyen magyar-szláv keveréknyelv lehetett.

Ha így gondolod, akkor azt hiszem, nem állsz messze az én felfogásomtól. Az ö és az ü tulajdonképpen felhangzik pl. az oroszban, de a héberben is, csak betűje nincs. E hangok eredetét, szerintem, a TOROKmagánhangzók lelágyulási folyamatában lehet fellelni.

***

Lacus pelso (a Balaton latin neve) az én "olvasatomban": lyuk (tó)-beözönlő.

Plattensee (német): síma-tenger. Arról, hogy a Baál kultuszhoz volna kapcsolható a Balaton neve, a Balti tenger és még azt hiszem, a Balkán - már volt szó korábban égy másik tpoikban. Már nem emlékszem, milyen közeli község nevét említették bizonyítékul, hogy az utalna a Baál kultuszra - de nem értettem egyet azzal, hogy M.o.-on ilyen kultusz lehetett volna. Szerintem ehhez nem egy valamiképp rokonszónak képzelhető helységnév, hanem valódi, a kultuszra utaló bizonyítékok kellenének.

A "gyökfordulások": köp-pök, tér-rét, ír-ró(???) eredetét én másképpen, az emberréválás folyamán a "kétkezességből" jobb- és balkezességgé válás eltérő agyműködésével magyarázom. Mindig figyelmeztetni is szoktam arra, hogy a gyökfordulás (azonos értelemmel) csak egy lehetőség, de egyáltalán nem általános jelenség. (Gyógyszervegyész kutató voltam, tehát a biológia áll hozzám legközelebb).

A fentiekből az is következik, hogy én a gyökfordulással kapott hasonló értelmeket az ÍRÁST megelőző jelenségnek tartom.

Köszönöm a hozzászólásodat, tartalmas volt.

Az egyáltalán nem baj, ha nem mindenben értünk egyet - de mindketten gondolkozunk:-).