|
|
 |
krizsa katalin
2013-07-25 04:39:15
|
217
|
Idézlek."Nem csupán "gyökfordulásokról" van szó, hanem olyan szavak fordított irányú olvasatáról is, amelyek sokkal hoszabbak és összetettebbek, mint amit gyöknek nevezhetnénk".
PÉLDÁK!!! - mert én nem ismerek ilyeneket... de ma estig reagálni fogok. |
|
 |
nicsella
2013-07-24 19:43:10
|
216
|
Szàmomra szintiszta logika, amit irtàl. :) |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2013-07-24 11:19:58
|
215
|
Nem csupán "gyökfordulásokról" van szó, hanem olyan szavak fordított irányú olvasatáról is, amelyek sokkal hoszabbak és összetettebbek, mint amit gyöknek nevezhetnénk.
Ennél még kirívóbb a szlávban megfigyelhető mássalhangzótorlódás.
A hivatalos vélemény szerint ugye a magyar átvette a szláv szavakat, de magánhangzókkal higította, mert nem tudta kimondani a sok mássalhangzót egymás után. Ez szerintem komplett marhaság, mert csupán szokás kérdése. Ha megfigyeljük a tájszólások természetét, akkor akár két szomszédos település kiejtése is eltérhet, és ki hol nő fel, annak a kiejtését veszi át. Ez annyira beleivódik az emberbe, hogy felnőttkorára sem tud szabadulni tőle, sőt hiába a hosszú iskolaévek, a "helyes magyar" nyelvre nevelés, ez tudat alatt mégis megmarad. Azaz, ha mássalhagzótorlódásos nyomorékszavakat tanult volna el a magyar, akkor az jórészt máig úgy is maradt volna.
Itt szerintem megint inkább arról van szó, hogy valaki tanul írni olvasni, ám a betűket hamarabb megtanulja mint a nyelvet. S mivel olvasni már ugyan tud, a nyelvet viszont alig ismeri, ezért a magánhangzó nélkül leírt szavakat úgy olvassa, ahogy le van írva. Innen a szlávban a mássalhahgzótorlódás, és az is nyilvánvaló, ki vette át kitől a "szláv" szavakat.
A földrajzhoz pedig ez úgy kapcsolódik, hogy minél távolabbi szláv nyelvterület, minél kisebb az ősi magyar nyelvi befolyás, annál kevésbé jellemző az említett mássalhangzótorlódás, amit ezek szerint igazából a szláv sem szeret. |
|
Előzmény:
 |
krizsa katalin
2013-07-21 20:54:15
|
177
|
Idézlek: Véleményem szerint ez valamilyen magyar-szláv keveréknyelv lehetett.
Ha így gondolod, akkor azt hiszem, nem állsz messze az én felfogásomtól. Az ö és az ü tulajdonképpen felhangzik pl. az oroszban, de a héberben is, csak betűje nincs. E hangok eredetét, szerintem, a TOROKmagánhangzók lelágyulási folyamatában lehet fellelni.
***
Lacus pelso (a Balaton latin neve) az én "olvasatomban": lyuk (tó)-beözönlő.
Plattensee (német): síma-tenger. Arról, hogy a Baál kultuszhoz volna kapcsolható a Balaton neve, a Balti tenger és még azt hiszem, a Balkán - már volt szó korábban égy másik tpoikban. Már nem emlékszem, milyen közeli község nevét említették bizonyítékul, hogy az utalna a Baál kultuszra - de nem értettem egyet azzal, hogy M.o.-on ilyen kultusz lehetett volna. Szerintem ehhez nem egy valamiképp rokonszónak képzelhető helységnév, hanem valódi, a kultuszra utaló bizonyítékok kellenének.
A "gyökfordulások": köp-pök, tér-rét, ír-ró(???) eredetét én másképpen, az emberréválás folyamán a "kétkezességből" jobb- és balkezességgé válás eltérő agyműködésével magyarázom. Mindig figyelmeztetni is szoktam arra, hogy a gyökfordulás (azonos értelemmel) csak egy lehetőség, de egyáltalán nem általános jelenség. (Gyógyszervegyész kutató voltam, tehát a biológia áll hozzám legközelebb).
A fentiekből az is következik, hogy én a gyökfordulással kapott hasonló értelmeket az ÍRÁST megelőző jelenségnek tartom.
Köszönöm a hozzászólásodat, tartalmas volt.
Az egyáltalán nem baj, ha nem mindenben értünk egyet - de mindketten gondolkozunk:-).
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|