Az óegyházi szláv írásbeliség megszületése Nagymorávia egyházi és politikai függetlenségre való törekvésével függött össze. Német Lajos 846 augusztusában hadjáratot indított a moráviabéli szlávok ellen, s korábbi fejedelmüket, I. Mojmírt leváltotta, helyébe Rasztyiszlavot, a Margus menti szlávok fejedelmét tette. Német Lajos várakozásával ellentétben Rasztyiszlav (847-870) Mojmír nyomdokain haladt: erőssé és függetlenné akarta tenni fejedelemségét. A Fuldai és a Xanteni Évkönyvek tanúsága szerint 855 és 872 között Német Lajos többször hadat viselt Rasztyiszlav ellen; Rasztyiszlav így arra a megállapításra jutott, hogy egyedül Bizánc nyújthat segítséget fejedelemsége egyházi és politikai függetlenségéhez. Küldöttséget menesztett III. Mihály bizánci császárhoz, szlávul tudó hittérítőket kérve az akkor pogány (!) Morvaországba. Ezzel a hittérítői munkával III. Mihály nyugati befolyását erősítendő a Szalonikiből származó görög születésű, de óbolgárul jól tudó Konsztantyint (közvetlenül halála előtt fogadalmat tett szerzetesi nevén Cirillt) és annak bátyját, Metódot bízta meg. 863 nyarán érkeztek meg Morvaországba, hol 40 hónapig tartó működésük során (a források szerint) a két testvér a szlávoknak a saját nyelvükön prédikált óbolgárul, azaz déli szláv nyelven. Morvaország frissen megszerzett politikai és egyházi függetlenségének letörésére a német klérus eretnekséggel vádolta be őket I. Miklós pápánál. Hogy ezt tisztázzák, Rómába utaztak, hol Miklós utódja, II. Adorján pápa jóváhagyta a szláv liturgikus nyelvet, és Metódot érsekké szentelte. Metód testvére halála miatt egyedül tért vissza Moráviába, előző működésük helyére: Nesztor Krónikája szerint (1120-as évek) Pannóniába, Szent Andronikosnak a hetven apostol-tanítvány egyikének székhelyére. Ez pedig nem más, mint a Dráva-Száva közi Pannónia Savia fővárosa, Sirmium. Vagyis az a Morávia, hol Szent Cirill és Metód térített, a Duna-Tisza közében az egykori Bács, Bodrog és Csongrád megye, valamint a Dráva és a Száva közében Valkó és Szerémség, továbbá a szerbiai Drina és a Morava folyók alsó folyásának közében, a Macsói Bánság vidékén terült el. Ezt támasztja alá az óegyházi szláv egyértelmű déli jellege szemben a keleti cseh nyelvvel. Ez a nézet igen éles ellentétben áll a "hagyományos" szemlélettel, melynek eredete az Első Cseh Verses Krónikára nyúlik vissza (1314 táján). Ebben Dalimil krónikaíró a területileg kicsiny Morva őrgrófságot és Nagymoráviát azonosnak tekinti: szerinte Metód Velehradon (Uherské Hradiste közelében) székelt. A Premysl-ház 1306-os kihalása, majd a négyéves zűrzavaros interregnum után Luxemburgi János került a trónra, kinek hódító terveihez ideológiára volt szükség így jött létre a Cseh-korona országainak fogalma, Nagymorávia utódállamaként.
forrás: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=782 |
