Szia
"El kell szomorítsalak. Egy szót nem értettem abból amit írtál :) Milyen fénymérő? Nekem nincs fénymérőm. A Nikon 5100-nak van. Az csinál mindenfélét."
Szaknyelv :-) Vagy inkább szleng.
Magyarázat: A gépedban van egy fénymérő. A D5100 ennek segítségével határozza meg, hogy az adott fényviszonyok között milyen beállítások adják a (szerinte) legjobb képet. Ehhez ugye neki tudnia kell, hogy világos van-e vagy sötét. Nos - nagyon leegszerűsítve - a mai gépek automatikája mindig mindent általános szürkének szeretne láttatni a képen, efelé tolja a beállításokat. Zorko kolléga arra utal, hogy általános esetben éjszaka az ég meg a kivilágítatlan tárgyak ugye nem szürke színűek, hanem annál jóval sötétebbek. Ha a géped ezeket is szürkének szeretné láttatni a képen, az nem jó, így érdemes arra utasítani, hogy sötétebbet fotózzon mint azt egyébként tenné. Erre való az expozíció korrekció. Tehát Zorko fórumtárs a hozzászólásában arra utalt, hogy az expozíció korrekciót ilyen helyzetben többnyire nem fölfelé, hanem lefelé tekerjük pont azért, hogy valósághűbb képet kapjunk végeredményül.
"A kép története egyszerű: nem tudtam aludni és eszembe jutott, hogy állványról lehet nagyon kevés fényben is fényképet készíteni. Ez kihívás! Rávenni arra a gépet , hogy nemint egy kompakt, vakuzzon két km-re, hanem élvezhető képet csináljon. Próbálgattam mindenfélét. Pl mindig azt hittem ha az ISO-t megnövelem akkor érzékenyebb lesz és kevesebb fény is elég, na abból lett aztán csak igazán randa vattaszerű elmosódott kép. "
Mint mondottam volt, a gépeden vannak témamódok. Van night shot mód, ez pont arra való, hogy ilyen helyzetben segítsen neked. Kezdetben érdemes használni ezeket, mert a sima automatikánál jobban alkalmazkodik, és a próba-szerencse alapon való próbálgatásnál hamarabb lehet vele eredményeket elérni. Viszont érdemes figyelni, hogy az egyes helyzetekben ő milyen beállításokat erőltet, mert később így magadtól is tudni fogod őket.
"Aztán az jutott eszembe: a lehető legtágabb rekesznyílás kell. Na de a 18-105 optikának erősen változik ezen értéke a 105mm vége felé :("
Nos rosszul kalkuláltál. Mint korábban is említettem, vannak bizonyos ökölszabályok. A tájképfotózást külön is említettem. Tájképet mindig szűk rekesszel fotózunk (kezdetben legalábbis). A szűk rekesz nagyobb mélységélességet hoz magával. A tájképeken - persze a kivételektől eltekintve, de az a művészi szabadság része - azt szeretnénk, hogy a táj hozzánk közel lévő elemei ugyanolyan élesek legyenek, mint a távol lévő objektumok. Ennek kivitelezéséhez a rekesz szűkítése és a látószög tágítása a legjobb mód. Emiatt a rekeszt minden tájképhez érdemes F11 -re, vagy még szűkebbre állítani, függetlenül attól, hogy az éjszaka, vagy nappal készül-e.
Éjjel ugye az a nehezítés, hogy a szűk rekesz miatt alig-alig jut fény a gépbe. Hogyan lehet ezt ellensúlyozni, hogy mégis nézzen ki valahogy?
1. Érzékenység növeléssel. Tájképeknél ellenjavallt, mert az érzékenység növekedése zajosodást és dinamika csökkenést (a szín árnyalatok száma csökken) hoz magával. Láthattad az elrontott képeden is. Az érzékenységet csak akkor növeljük, ha nagyon muszáj.
2. Záridő növekedéssel. Mivel van állvány (vagy valami amire a gépet rá lehet tenni) igy a kézremegés miatt nem fog bemozdulni a kép, ergo általános esetben mármilyen hosszú záridővel fotózhatunk. Viszonylag könnyen belátható, hogy az éjszakai tájképekhez ezt a megoldást érdemes választani. Érdemes a záridő kiválasztását ilyenkor a gépre bízni, hiszen ő többnyire jobban tudja mint mi. Tehát ilyenkor is jól jön a rekeszprioritás mód.
Házi feladat! Tudod, hogy ilyen esetben (hosszú záridős állványos felvételeknél) miért kell záridő késleltetést beállítani, vagy távirányítót használni?
UI:
A középre súlyozott fénymérés akkor jön jól, ha van valami központi téma amit le akarsz fotózni. Tájképek esetén sem téved nagyot a középre súlyozás, de tájképeknél érdemesebb inkább a mátrix fénymérést választani.
| 
ISO Hi2 ( több lépéssel a 6400 után )