Szia Bukfenc,
örülök a sikereidnek!
sajnos a dugványozás nagy macera, állandó odafigyeléssel, aggódással és hö imákkal jár, de soxor még ez sem segít; ezért sem igen vállalkoztam rá az idén magam; csak elenyészöen kevés kivételt tettem, azt se sok sikerrel. Pl. elmondhatom magamról, kb. egyedül, hogy még soha nem sikerült muskátlit dugványoznom, bármikor próbálkoztam is vele, amiért most nyilván jól ki fogtok röhögni, ahhoz képest, hogy milyen különleges ritkaságokkal is jártam már sikerrel (régebben!).
nagyon örülnék, ha a számos próbálkozásból legalább egyetlenegy dupla sárga Hibiscus megmaradna Lelleimamának, amit legalább háromszor próbáltam (és ígértem) meg neki, - eddig a leghalványabb siker nélkül. Most úgy tünik, hogy a legutolsó ágacskán lassacskán mutatkozik némi zöld...Remélem Lelleimama nem megy addigra nyugdíjba.
Szóval a dugványozásnál döntö fontosságú a pára korrekt szabályozása. Tehát csak "tratani és locsolni" nem fog sikerre vezetni. Fontos, hogy a 6-10 cm-esre vágott dugványok leveleit teljesen vagy félbevágva távolítsuk el, mert gyökér nélkül a növény nem tudja eltartani öket.
Az érzékenyebbeket érdemes gombaölövel is belocsolni (én nem szoktam; úgy is néznek ki a dugványaim:-(. Aztán az egészet valami párás közegbe kell "csomagolni", de nem túl légmentesen, mert akkor meg megpenészednek. A legjobb egy fél, vagy egész petpalackba tenni, aminek a tetejét lehet nyitni-csukni. na ez utóbbit kell folyton figyelni. Locsolni gyakorlatilag nem kell. |