Keresés

Talán jó lenne, ha az északi - germán szokásjogot is elolvasod, lévén nagyon hasonló a szász rokonságéhoz. Abban benne van, hogy a nem a hivatalos feleségtől származott gyerekek, leginkább a fiúk, szintén csak az apjuk elismerésén múlottak, hogy bekerültek e a hivatalos családba, vagy sem! Tehát az esély megvolt...

"Nincs okunk feltételezni, hogy a szászok, elzárkóztak a helyi nőktől, még akkor sem, ha feltételezzük, hogy a szászok több nőt is hoztak magukkal, eleve letelepedési szándékkal érkezésük ellenére sem! Mig meg nem keresztelkedtek a szászok, addig a pogány vallásukból kifolyólag, rengeteg helyi nőt ejthettek teherbe, a vallásuk nem tiltotta."

Ez kétségkívül így van.

Azonban a házasság mint intézmény, már a pogány germánok között is létezett. Ergo nem ugyanaz volt a státusza a házasságból született "törvényes" gyermekeknek és az egyéb kapcsolatokból született "fattyú" gyermekeknek.

Olvastam olyat is, hogy a szász férfiak és a kelta nők házasságon kívüli kapcsolataoiból született ún. half-breedek, azaz félvérek vagy más fordításban félfajzatok a pogány angolszász királyságokban gyakorlatilag a félszabad vagy szolgasorban lévő kelta népességgel voltak azonos státuszban, tehát nem örökölték szász apjuk magasabb társadalmi státuszát.

Később a kereszténység felvétele után persze sok minden megváltozott, a hódítók és meghódítottak közötti éles határvonal fokozatosan felbomlott, megkezdődött a szászok és britonok összekeveredése.