Keresés

Például azt is kevesen tudják, hogy hatalma csúcspontján, 1672 és 1683 között az oszmán birodalom területe 5,2 millió négyzetkilométer volt, ez kb. 20 %-kal nagyobb, mint az EU jelenlegi területe.

A birodalomban ekkor a becslések szerint kb. 35-45 millió lakos élhetett.

Olyan kulturálisan, vallásileg és nyelvileg nagyon eltérő népcsoportokat fogott össze a birodalom, mint a törökök, tatárok, arabok, görögök, délszlávok, bolgárok, albánok, kurdok, örmények, perzsák, kaukázusi hegyi népek, berberek, de a magyarok, lengyelek, ukránok és déloroszok egy része is a birodalom fennhatósága alá tartozott.

Vallásilag a szunni iszlám volt az államvallás, de a birodalom európai tartományaiban az ortodox keresztények jelesül többségben voltak a muszlimokhoz képest.

Ezen kívül jelentős siíta muszlim, római katolikus és protestáns népesség is élt a birodalom keretei között.

Akit azért a Szulejmán sorozatnál mélyebben érdekel ez az oszmán-török téma, annak azért érdemes elővenni valami komolyabb könyvet is az Oszmán Birodalom történetéről.

A magyar Matuz Józsefnek is van egy elég jó, összefoglaló műve a témáról, a címe, ha jól emlékszem: Az Oszmán Birodalom története.

Aki belemélyed egy komolyabb szakkönyvbe, azt elsőre elriaszthatja a sok oszmán-török, arab és perzsa szakkifejezés, de aki ezen túlteszi magát, az rájön, hogy ezek mögött egy gazdag és sokszínű társadalom és kultúra rejlett.

Sajnálatos, hogy mivel a magyar Hódoltság a folyamatos háborúskodások miatt az oszmánok számára lényegében katonai határőr-övezet volt, az oszmán kultúrának kevés maradandó alkotása keletkezett nálunk.

Azokban a tartományokban, ahol hosszú időn át viszonylagos béke és nyugalom uralkodott, pl. a ruméliai vagy az anatóliai eyaletben, vagy magában a fővárosban, Isztambulban az oszmán-török építészek csodálatos alkotásokat hoztak létre.

Szerintem a XVII. sz. elején épült Kékmecset, valódi nevén a Szultán Ahmed Dzsámi (török helyesírással Sultanahmetcami) valamennyi közül a non plus ultra, de hát ez szubjektív részemről...