Keresés

Nem fogas kérdés, úgy is írtam, hogy úgy kell lélegezni, mint ahogy normálisan lélegzel. Tehát beveszed a levegőt és kifújod, majd újra. Na most gondold el, hogy mikor kifújtad (tehát pontosan úgy, mint máskor az előbb normálisan) - akkor nem veszel be újabbat. Innentől nézzük az időt. Egyébként ezek nem az én tesztjeim, valahol olvastam pár éve és megjegyeztem magamnak, ilyet nem igen felejtek, mert a légzés nagyon fontos nekem.

A tüdő maga nem lélegzik, az csak kb olyan mint egy felfújt lufi. Az izmokat kell mozgatni ahhoz, hogy aztán kitöltse a kialakult üreget. Hogy mennyi marad bennt, az attól függ, hogy hogyan tudod  magad összehúzni (mellkas, has stb).

Tehát nem teljes kilégzéssel van mérve az a 2 perc. De ha felturbózom magam oxigénnel és aztán teljesen kifújom magam - még akkor is megvan az 1 perc, lehet több is valamivel, mert tele a vérem oxigénnel akkor is (csak a tüdő lesz üresebb akkor).

Tehát az a 2 perc semmiképp se hihetetlen. A hihetetlen az, hogy sok ember képes 7-8 percig is nem lélegezni. A világcsúcs valahol 10 perc körül van. Na ez egy kicsit a hihetetlen kategória. Ha a kisérlet előtt kb 20 percig lélegezhetnek tiszta oxigént (a levegőben csak kb 21% oxigén van) palackból, akkor aztán a világcsúcs kb 20 perc. Ez is hihetetlen. De ezt túlszárnyalják simán a bálnák - azok akár 45 percig is a víz alatt lehetnek és elég nekik aztán egyetlenegy levegővétel és mehetnek újra. Na ez is hihetetlen.

Természetes , hogy lassul a pulzus, meg a vérnyomás is. Ha például még szabadbúvárkodik is az ember, akkor  a mélyben elérheti azt, hogy a szíve csak 6-szor fog verni percenként....

MEgnéztem a tesztedet. Fogas kérdés, h teljesen ki kell üritnei a tüdőt vagy cska felületesen megállitod légvétleelőtt? Úgy tudom a normállégzés során 10-15% nem cserélődik ki, azaz marad a tüdőben. Vagy több... 

A 2 perc egészen hihetetlennek tűnik telejs kilégzéssel ... állóképességi sportoló volnék, átlagon felüli tüdőkapacitással és oxigénfelvétellel, de 50mpnél tovább nem igen szenvedtetném magam ezena  teszten. Ráadásul ezekben az esetekben érzem h a szív hajlik az aritmia felé, annyira lassul.

A légzés és a látás

Megpróbálom felvázolni, hogy hogyan hat a légzés a látásra. Először, hogy hogyan lélehgzünk egyáltalán.

Az emberek 90-95%-a rosszul lélegzik. Hogy jól lélegzünk e, azt könnyen megállapíthatjuk. Lélegezzünk úgy, ahogy normálisan szokjuk. Most pont akkor, mikor akarunk belélegezni - ne tegyük azt, hanem próbáljunk ne venni be levegőt és mérjük le azt az időt, ameddig nem érezzük, hogy már be kell venni levegőt. Az pont az az idő, mikor utána normálisan folyathatjuk a légzést (tehát nem lesz légszomjunk utána). Ha ez kevesebb, mint 15 másodperc, akkor ezt az jelenti, hogy 4 ember helyett is lélegzik az ember, de mégis légszomja van, szinte kapkod a levegőért. Ilyen embernek leghamarébb igencsak magas a vérnyomása (pulzusa is), el van savasodva és szinte oxigénmérgezésben szenved.

Ha az érték 15-30 mp között van, akkor már csak 3 ember helyett lélegzik. Valamivel már jobb, mint az előző.

Ha az érték 30-45 mp között van, akkor már csak két ember helyett lélegzik, és már megintcsak jobb, mint az előző.

Ha az érték 45-60 mp között van, akkor ez lenne az ideális, mert ilyenkor egy embernek megfelelő oxigént vesz fel az ember - és ezt a legjobban tudja hasznosítani. Ilyenkor lesz a legmagasabb a széndioxid szintje, ami lúgosítja és méregteleníti a szervezetet. Ilyenkor csökken a vérnyomás, a pulzusszám is csökken és a szív nyugodtan dolgozik.

Én simán megcsinálom bármikor 2 perc felett - tehát kifújom a levegőt és nem veszek be újat. Így nyugodtan elvagyok 2 percig is. Ez azért van, mert jó az anyagcserém - az oxigén és a széndioxid cseréje. A szív egyszerre kb 70ml vért pumpál ki. Mivel átlagban kb 5 liter vér van az emberben - tehát kb 70-szer kell vernie, hogy az 5 liter átmenjen a testen felfrissülve - e meg kb 1 perc. Ha jól lélegzünk, akkor ennyit simán át kell vészelnünk újabb levegő nélkül, mert van oxigén a vérben. Már annak, aki jól lélegzik.

Ha teleszívom magam levegővel, akkor simán elvagyok több mint 4 percig levegővétel nélkül. Ezért nekimehettem olyan extrém kisérletnek, hogy megtudjam, hogyan hatnak a ezek a dolgok a látásra (de ezek nemcsak alátásra hatnak).

Már 2009-ben is sokat foglalkoztam a légzés hatásával a látásra, de nem olyan részletesen és extrémen, mint most. De megérte, mert észrevettem olyan összefüggéseket,  amik akkor elkerülték a figyelmemet, vagy egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy akkor az hatott. De úgy néz ki, hogy pontosan az hat, amire már akkor is gondoltam, csak nem kisérleteztem ki részletesen.....