Ezt magyarul gyakorlatilag Pétisónak hívják :-)
Lásd: MAS CAN rövidítések...
Csak a Péti sóban több hasznos anyag (27 kontra 34%) , olcsóbban:-)
A Pétisó és hatás mechanizmusa.
------------------------------
A mészammonsalétrom közismert és elterjedt nitrogéntartalmú műtrágya.
Ennek megfelelően hazánkban és Európában több megnevezése is van.
Magyarországon először a Nitrogénműveknél állították elő, ezért kapta a „Pétisó" nevet.
Külföldön a következő megnevezések illetve rövidítések vannak rá: MAS, KAS, CAN, ANL.
A betűjelek után kötőjellel a termék összes nitrogéntartalmát is megjelölik,
így van 25, 26, 27, 28 és 32% nitrogént tartalmazó mészammonsalétrom műtrágya.
A Pétisó fő hatóanyaga az NH4NO3 (ammóniumnitrát, rövidítve AN), amelynek tiszta vegyületként 35 % nitrogéntartalma van.
Az ammóniumnitrát kétféle formában tartalmazza a nitrogénhatóanyagot; ammóniumion (NH4+) és nitrátion (NO3-) formájában.
A növények közvetlenül csak a nitrátiont tudják tápanyagként közvetlenül felvenni, így ez az ammóniumnitrát gyorsan ható hatóanyaga.
Az ammóniumiont a növények nem tudják közvetlenül felvenni,
csak a nitrifikáló baktériumok közreműködésével oxidáció után,
amikor az ammóniumion nitrátion formájában oxidálódik.
Ezért az ammóniumion az AN-műtrágya lassan ható nitrogéntartalma.
Amennyiben a műtrágyában csak az ammóniumnitrát jelenti a nitrogénforrást, a kétféle nitrogénféleség 1:1 arányban van jelen.
Az ammóniumnitrát a 34%-os nitrogéntartalmával erős, tömény hatóanyagnak számít.
Ezért adalékanyaggal „hígítani" szokták.
Ez az adalékanyag elsősorban a CaCO3 (kalcium-karbonát) vagy a dolomit. A Pétisó -a jobb hatású- dolomittal készül Magyarországon !!!
A dolomitot a Pétisóba azonban nemcsak a hatóanyag-hígítás céljából keverik be.
Egyrészt a dolomit kedvezően befolyásolja a műtrágya fizikai tulajdonságait,
másrészt a dolomit agrokémiai és növényélettani szempontból a Pétisó műtrágya fontos alkotó része.
A dolomit kémiai összetétele CaCO3MgCO3 kettős só.
A CaCO3 és a MgCO3 vízben nem oldódik, de különböző savak (szénsav, talajsavak, gyökérsavak és salétromsav)
hatására vízoldható vegyületté és így a növények számára felvehetővé válik.
Hogy ez a folyamat könnyebben lejátszódjon, a dolomitot finomra őrölt formában keverik be a műtrágyába.
Így a Pétisó sok esetben jobb minőségű, annál, mintha a kevésbé kedvező kalcium-karbonátot használják töltelékanyagként.
A kalcium fontos tápanyag a növények számára.
Emeli a talaj pH-értékét, továbbá csökkenti az egyéb műtrágyák savanyító hatását.
A kalcium a gyökér normális képződéséhez is nélkülözhetetlen,
megfelelő gyökértömeggel nagyobb a növények aszály- és stressztűrő képessége.
Nem kevésbé fontos azonban a magnézium sem.
Növényélettani hatása kimagaslóan nagy, többek között a klorofill alkotó része,
szerepet játszik bizonyos enzimek aktivizálásában, a szénhidrogén anyagcserében és a sejtlégzésben.
A műtrágya magnézium-tartalma végighalad a táplálékláncon, vagyis a növényekbe beépül,
majd bekerül az állat- és humánélelmezésbe, illetve az állat és az ember szervezetébe.
A két utóbbinál fontos élettani szerepet játszik!
(pl. nélkülözhetetlen elem az izommozgásoknál, sok állati és emberi betegség ellenszere,
csökkenti a magas vérnyomást és annak káros következményeit, stb.).
A fenti szempontok alapján
a dolomittal adalékolt Pétisó sokkal értékesebb, mint
a kalciumkarbonáttal adalékolt mészammonsalétrom.
|