Szia ancus!:)
Megpróbálom röviden: amikor megérkezett, onnantól fogva folyamatosan bújt hozzám, bármit csináltam a vállamon, nyakamba, mellemen volt, az első naptól velem alszik. S én simiztem, puszilgattam, babusgattam, szóval állandó volt a testi kontaktus. Éjszaka a nyakam körül, mint egy sál, ugy aludt, majd kb 4 hónapos korától úgy, hogy fogtam az egyik mancsikáját és ő rátette a kezemre a másikat.:) Az, hogy állandóan a nyomomban van, mindig mindenhova követ, az megmaradt. Nagy lakásban élünk, minden helyiségben van ágyikója, a dolgozóban kettő, még az íróasztalon is van egy, sőt az ablakpárkányon is, hogy ha többet vagyok ott, akkor is tudjon mellettem aludni. Rengeteg játéka van, de egyedül nem nagyon játszik, viszont azt "elvárja", hogy én játszak vele. De bármilyen helyzetben, akár játék közben megakarom simogatni, azonnal harap és kivétel nélkül, bárki jön hozzám, megharapja!
Próbáltam utána olvasni, hogy mi az oka a harapásnak, de ami magyarázatot találtam, semmi nem indokolja. Ezért gondolom azt, hogy "túlszerettem" az állandó ölelésemmel, puszilgatásommal. Pl.: minden alkalommal,amikor hazajövök, az az első, hogy : szia drága Herelmem, megjött anya, hogy vagy édesem..." és azonnal felveszem, ölelgetem, megpuszilgatom.
??????? |
