Képzeld, nekem is volt az idén egy megható történetem egy hűséges párról. Ők 2 éve voltak együtt télen-nyáron. 8 költésük volt a 2 év alatt.
Idén ősszel szét szedtem őket, a tojó ment a tojók közé, a hím a hímek közé.
Le sem tudom írni, hogy mennyire vágyakoztak egymás után. Látni nem látták egymást, csak hallották. A tojó a lányos röpdéből válaszolgatott a hímnek, aki a fiúknál turbékolt. De nem udvarlósan, hanem az a lassú ütemű, magányos turbékolás.
Egyik este kimentem őket megnézni, már sötét volt, kb. 1 hete voltak külön. Csak ők ketten turbékoltak, egymásnak. És egyik gerle sem ült a többiek közé a rüpiben, hanem egy külön ágon ültek egyedül.
Na akkor annyira megsajnáltam őket, hogy a tojót a hímekhez tettem. Már ugye sötét volt, és a tojó nem ismerte azt a helyet. A hím tovább turbékolt, a tojó pedig elkezdett a hang irányába repülni. Mikor sikerült neki ugyanarra az ágra felülnie, közel mentek egymáshoz és elkezdtek turbékolni egymásnak, és egymás fejét tollászták. Annyira de annyira szép jelenet volt, nagyon meghatódtam. Vagy 10-15 percig hallgattam őket, és utána bementem, nem tudom meddig turbékoltak még egymásnak. Akkor megfogadtam hogy nem választom el őket többé. Azóta is minden éjszaka együtt alszanak, elkülönülve egy ágon, nem közösködnek a többiekkel.És napközben is együtt vannak. A tojó tojt néhány tojást már, de mivel nincs fészek, így össze is tört. Tavasszal újra kettesben lesznek. :)
Van egy képem is róluk, ahogy este együtt alszanak, távol másoktól:
Azért írtam, hogy nagy helyen is csak akkor jó a több pár, ha előtte már párba álltak. :)
|
