Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2012-12-23 23:34:18 10680

Addendum: A névszói son ~ igei sön- kapcsolata hangrendi átcsapással sem képzelhető el a törökben, ugyanis a mély hangrendű szó vége eredetileg más: soŋ, csak az oszmán-törökben a veláris ŋ hang alveoláris n-né vált, vö. még oszmán-török deniz ’tenger’, de kazah теңіз (teŋiz). Az ŋ : n különbség a török nyelvek túlnyomó többségében fentmaradt, vö. kazah соң (soŋ) ’vég; után’ : сөн[у] (sön[u]) ’kialszik, kihuny, elhal; eltűnik, elvész’.

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2012-12-23 23:10:33 10679

> nekem ebből a "szűnik" ige jut eszembe, nem lehet összefüggés ezzel a török "utolsó" szóval?

 

Ezt az oszmán-török sön[mek] ’kialszik, kihuny; hanyatlásnak indul’, illetve halha-mongol сөнө[х] (szönö[h]) ’megsemmisül, elpusztul; (tűz) kialszik’ igével kapcsolja össze az etimológiai irodalom.

Előzmény:
3x_ Creative Commons License 2012-12-23 17:04:32 10652

Ez érdekes, nekem ebből a "szűnik" ige jut eszembe, nem lehet összefüggés ezzel a török "utolsó" szóval?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!