|
|
 |
barkasarja
2012-12-23 17:54:18
|
10653
|
"Minden elképzelhető, de még az is, hogy a szláv 'kracsun' szóból ered, mint a románban és az összes környékbeli nép esetében, LoL."
Igen, minden elképzelhető, még az is, hogy esetleg a szlávok - ha egyáltalán átvették - akkor az őstörök népektől, esetleg a magyarok közvetítésével vették át a szót. Szerinted melyik szláv nyelvben van meg a magyar karácsony szónak megfelelő szó, a románon kívül? Csak azért kérdem, mert a mai fogalmuk a karácsonyra, még csak köszönő viszonyban sincs az állítólagos kracsun szavukkal.
Horvát: božić, szlovén: božič, szerb: Божић, cseh: vánoce, szlovák: vianoce, lengyel: boże narodzenie, ukrán: pіздво, orosz: рождество bolgár: kоледа.
Ebből aztán adódik a kérdés: Hogy lehet az, hogy a szlávok elfelejtették az eredeti fogalmukat erre a fontos és jelentős napra, és átvettek vagy "kitaláltak" egy másikat? Azért írom, hogy átvettek, mert pl. a cseh és a szlovák szó, egyértelműen a német Weihnachten szlávosított alakja.
Aztán azt hiszem, hogy a nyelvészek is csak feltételezik és valószínűsítik a szláv eredetet, azaz egyáltalán nem biztosak a "tudományos" megállapításukban. Persze az is lehet, hogy csak a kényelmesebbik végét fogják meg a dolgoknak, mert minek is gondolkodni és esetleg történelmi összefüggéseket is keresni, hiszen az már munkával jár... |
|
 |
3x_
2012-12-23 17:01:55
|
10651
|
Bocsánat, én is hülyeséget mondtam: épp hogy csak a románban van ez a szó ebben az értelemben. De attól még szláv eredetű is lehet, bár a Wikipédia szerint a románok a latin creatio szóra szeretnék visszavezetni. |
|
A hozzászólás:
 |
3x_
2012-12-23 16:17:43
|
10649
|
Minden elképzelhető, de még az is, hogy a szláv 'kracsun' szóból ered, mint a románban és az összes környékbeli nép esetében, LoL. |
|
Előzmény:
 |
barkasarja
2012-12-23 15:55:44
|
10648
|
Mivel karácsony tájékán járunk, talán nem árt, jóllehet biztosan felvetódött már ez a kérdés, ha felhívom a figyelmet a karácsony szavunk eredetére és jelentésére.
A karácsony szavunk egy nagyon régi, még az őstörök népekkel való együttélésünk korából származik, és semmi köze a kereszténység korában kialakult egyéb fogalmainkhoz.
Mint minden természeti népnek, így a magyarnak is, nagy fontosságú volt a téli napforduló idejének meghatározása, mivel ebből tudták, hogy ezután a nap "újjá születik" és egyre "erősebb lesz", több fényt és világosságot ad, ami tkp. az élet biztosítását jelenti.
A legtöbb török nyelvben a kara kifejezés a sötétséggel, kapcsolatos fogalmakat jelenti. Érdekes, hogy ez az őstörök fogalom megvan a mi nyelvünkben is, mégpedig a korom szavunkban, ami egy sötét, fekete színű égéstermék.
A török şon (korábban esetleg şun) = utolsó, utoljára, jelentésű szó érdekes módon szinte azonos alakú a karácsony szavunk utolsó szótakával –csony (şon-csony). Tehát az is elképzelhető, hogy a mai karácsony szavunk valamikor két szóból állhatott (kara şon, kara- şun), és annak az utolsó sötét napnak a megjelölésére szolgált, ami az idők folyamán egyszavas fogalommá olvadt össze (karaşun, karaşon) és nyerte el mai karácsony alakját.
A karácsony szavunknak (szó szerint "sötét utolsó") tehát értelemszerűen az "utolsó sötét" (nap) a jelentése, ami teljesen megfelel e nap jellegének... |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|