Na, még egyszer:
A làtszòlag jelentéktelen tettek is lehetnek òriàsi horderejûek.
A Buddha idejében gyakori eset volt, hogy akik a bölcsesség kutatàsànak szentelték magukat, egész életüket ennek àldoztàk. Hogy mindennapi betevôjük meglegyen, hàzròl hàzra jàrtak élelemért. Egyes csalàdokban az is szokàs volt, hogy valamelyik fiukat ilyen életre adtàk, mielôtt mesterséget tanult volna, vagy betöltött volna egy hivatali àllàst. Ugy tûnik, hogy ezt a szokàst alàtàmaszotta bizonyos « megosztàsi » hajlam. Az egyik ételt ad, a màsik pedig tanàcsot.
Történetünk akkor jàtszòdik, amikor a Buddha Rajagrihàban – Magadha, az antik India leghatalmasabb és legmodernebb kiràlysàgànak fôvàrosàban – néhàny tanitvànyàval a Kalanda nevû bambusz erdôben él. Amikor eljön az ideje, elrendezi ruhàjàt, fogja csészéjét és elindul a vàrosba, tanitvànyai tàrsasàgàban. Menetközben meg-megàllnak egy-egy hàznàl és ennivalòt kérnek.
Nem messze ide 2 kisfiù jàtszadozik : Jaya és Vijaya. Az agyagos földet dagasszàk és kicsinyitett vàrost épitenek belôle. A hàzakba padlàsokat is épitenek, majd ujjaikkal piciny golyòcskàkat formàznak, melyek a terményeket jelentik. Ahogy növekszik vàrosuk, ùgy gyarapodnak a termények is a padlàsokon. Nagy elfoglaltsàgukban észre sem veszik a Buddha közeledtét, amint Anandàval (aki unokaöccse és leghûségesebb tanitvànya volt) feléjük tart. Amikor a két férfi melléjük ér, a gyerekek fölnéznek és fölismerik a Buddhàt külsejérôl és a nagy emberekre jellemzô kisugàrzàsa àltal. Megörülnek ennek és Jaya összeszedi az összes agyagbòl készült « terményt » és tiszteletettel a Buddha felé nyùjtja. Vijaya pedig kezét összetéve meghajol elôtte. Jaya dicsôitô szavakat mond a Buddha bölcsességérôl, miközben gondolatban azt kivànja, hogy egyszer ô is ilyen bölcs legyen és a vilàg védelmezôje.
A Buddha érti, hogy ezek a magok mit jelentenek a gyerekeknek. Minden gazdagsàgukat neki adtàk, nemcsak sàrdarabokat. Vilàgosan megérzi Jaya òhajàt is. Elfogadja adomànyukat, még ha nem is eheti meg ezeket. Ami a gyerekeket nagy örömmel tölti el.
Ananda làtja mesterét mosolyogni, s mivel tudja, hogy ezt ok nélkül nem szokta tenni, megkérdezi efelôl. A Buddha kinyilatkozza neki, hogy 100 évvel az ô halàla utàn lesz egy nagy kiràly, kinek Ashoka lesz a neve. Ez a kiràly sok jòtettet fog véghezvinni és a buddhista tanokat is terjeszti. Ez a nagy kiràly nem lesz màs, mint Jaya, e kisfiù, aki ebben a jòszerencsében fog részesülni, amiért egy kis földet adomànyozott a Buddhànak. |
