Keresés

Részletes keresés

mociga33 Creative Commons License 2012-10-25 11:07:20 10627

"vrobee azt is megemlítette, hogy vannak „semleges” hangok, amelyek nem okoznak hasonulást. Ilyen pl. a /v/ is, ezért a hatvan ejtése /hatvan/. Ez nem igaz ugyanakkor a vasi nyelvjárásra, ott a /v/ nem semleges, a hatvan ejtése /hadvan/. Ezt az ingadozást megtaláljuk a vezetéknevekben is: a német Oswald névből származó magyar Osvát(h) névnek vagy Ozsvát változata is."

 

Nekem ezzel (evvel) kapcsolatban ez a kedvencem. Vagy azzal (avval) az.

 

Itt persze teljes hasonulásokról beszélünk.

Előre-hátra, oda-vissza.

 

Az igazi archaikus foma az *azval, és az *ezvel. 

Beszédmű optimalizáció nélkül.

 

Hasonló jelenség figyelhető meg mutatószavaknál az a' a és ez e' e magán avagy mássalhangzóval kezdődő szavak előtt. 

 

 

vörösvári Creative Commons License 2012-10-23 19:13:32 10625

Kedves LvT !

 

Köszönöm a választ, érdekesek ezek a kiejtési változások.

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2012-10-23 18:54:45 10624

> a n után a zöngés hangszabály miatt a t helyébe a d lép a nevekben

 

Én nem ilyen kategorikusan fogalmaztam, mert ez általánosságban nem igaz. Én az adott esetre írtam, hogy „Az /n/ zöngéssége hatott a követő hangra, így lett a Mendi alak.

 

A zöngésségi hasonulás, amelyről NevemTeve írt, a magyarban „hátrahat”, azaz a második mássalhangzó zöngésíti, vagy zöngétleníti az előtte álló mássalhangzót: ezért a lásd ejtése /lázsd/, a kéztő ejtése /késztő/. Ez a tulajdonság okoz pl. helyesírási nehézséget a /készpénz/ szónál, ha nem tudjuk, hogy ezt már elkészített készpénz-ként, vagy a kezünkben lévő *készpénz-ként értelmezzük.

 

vrobee azt is megemlítette, hogy vannak „semleges” hangok, amelyek nem okoznak hasonulást. Ilyen pl. a /v/ is, ezért a hatvan ejtése /hatvan/. Ez nem igaz ugyanakkor a vasi nyelvjárásra, ott a /v/ nem semleges, a hatvan ejtése /hadvan/. Ezt az ingadozást megtaláljuk a vezetéknevekben is: a német Oswald névből származó magyar Osvát(h) névnek vagy Ozsvát változata is.

 

Néha azonban tapasztaljuk, hogy elő-előfordul előreható hasonulás is, ráadásul ezt gyakran „semleges” mássalhangzók okozzák. Ennek az lehet az oka, hogy mindennapi gyors a beszédre a kevésbé artikuláltság a jellemző, és a két mássalhangzó határán a hangszalagok rezegtetését (ez a zöngésség) nem mindig „sikerül” időben leállítani. És azért történik ez „semleges” mássalhangzók után, mert azok zömmel olyan zöngés hangzók, amelyeknek nincs zöngétlen párjuk: így az hátraható hasonulás sem tud rájuk hatni. Ha az adott szó deetimologizálódik, azaz a beszélők már nincsenek tudatában a felépítésének, más szavakkal, képzőkkel való kapcsolatának, akkor az allegroform (gyors ejtésű) alakok az eredetiek helyébe léphetnek.

 

Nyilván most nem jut eszembe egy ilyen /nt/ > /nd/ példa sem, de a hasonló /jt/ > /jd/ változásra példa a hajtó > hajdú. Ez utóbbi példa arra, hogy ahol fennmaradt az etimológiai kapcsolat a hajt igével, ott megmaradt a /jt/, ahol pedig elveszett az eredeti jelentés, mivel a hajdú foglalkozásnévből népcsoportnév lett, ott rögzült a /jd/ zöngésülés. A vezetéknevekre általában ez a jellemző, mivel az első elnevezett után már nem volt közvetlen a jelentéstani kapcsolat – hiszen a leszármazottak már nem hordanak, ill. készítenek mentét, így rájuk nézve a Mente név nem hordoz jelentést –, ezért a vezetéknevek a rendszerszerűtlen változásoknak „kevésbé állnak ellen”, mint a közszavak.

 

Mert azt meg kell mondani, hogy a magyarban az hátraható zöngésségi hasonulással ellentétben a előreható hasonlás alkalmi, rendszerszerűtlen jelenség.

Előzmény:
vörösvári Creative Commons License 2012-10-23 16:49:42 10620

Kedves Lvt !

 

Lenne egy nyelvi kérdésem a válaszoddal kapcsolatban, amit adtál a családnév topikban nekem. Nem ismerem olyan jól a nyelvi szabályokat. Az érdekelne amit irtál, hogy a n után a zöngés hangszabály miatt a t helyébe a d lép a nevekben. Ez miért van így ? Előre köszönöm a választ.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!