> A Drang nach Osten kifejezes pedig a nacionalista idöszakbol szarmazik (1848)
A Drang nach Osten-t én Magyarországon az iskolai történelemórán semleges fogalomnak tanultam és úgy is használom. Egy tényre utaltam vele, mert nem tudok más nevet arra, hogy a német népesség a középkorban keletre mozgott. A történelmi népmozgásokat már nem kárhoztathatjuk, és az elnémetesedett elbai szlávok utódai évszázadok után, gondolom, jól érzik magukat németként is.
> Tehat itt egy kis idöbeli eltolodas van a polabok a folyo Labe meletti lakok a meglevö nev utan neveztek el a nepüket.
Természetes. A „poláb” modern (XIX. sz.-i) nyelvészeti fogalom, olyan tehát mint a Donauschwaben. Egyébként nem tudjuk, hogyan hívták magukat (az nem maradt fent), de a nyelvüket slüvénsťa [sly'venstʲa], azaz ’szláv’ néven illették, vagy később a környező német lakosság hatására vénsťa ['venstʲa] ’vend’ néven. A terület neve, ahol laktak, Dravensko azaz ’kb. erdővidék’ volt.
> egy olyan idöbe nyulnak vissza mikor meg nem különbözö rivalizalo indoeuropai törzsök voltak.
Mindig rivalizáló törzsek éltek arra, ha nem indoeurópaiak, akkor preindoeurópaiak. Azonban, ha az indoeurópai „el- il -ol-” tőből származtatjuk az Elba nevet, akkor már a korai indoeurópai voltak a névadók. — Az persze lehet, hogy az indoeurópaiak népetimológiával alakítottak át egy korábbi őseurópai nevet; de ezt már nem tudjuk kideríteni.
> Egyebkent a cikkben (scientific american nem.Spektrum der Wissenschaft magy. Tudamany) azt irtak hogy a mai nyelvek is hihetetlen sok szoval vannak atszöve
Kerestem a cikket, meg is találtam (http://www.spektrum.de/artikel/828702&_z=798888), csak sajnos, pénzért árulják még akkor is, ha már tíz éves.
Az biztos, hogy a germán szókincs jelentős része ismeretlen eredetű, és ezt régebben egy preindoeurópai szubsztrátumnak tulajdonították. De újabban ennek már nem tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget, és sokszor indoeurópai etimológiát állítanak fel már ezekre a szavakra is: http://en.wikipedia.org/wiki/Germanic_words_of_Unknown_Origin
A latin etruszk jövevényszavain pedig nem csodálkozhatunk, hiszen a római őstörténet szerint is a Tarquiniusok etruszkok voltak. Ez nyoma a korai közeli kapcsolatnak.
> de tulajdonkeppen meg nehezebben elkepzelhetö ezt a bajor Ebersberggel kapcsolatba hozni mint ahogy a cikkben törtent.
Az ehhez kapcsolódó érvelést szerettem volna a cikkben elolvasni, de sajnos nem nyilvános. Mindenesetre magam sem tartom valószínűnek. A hosszú kiterjedésű földrajzi dolgok (pl. hegységek, folyók) neve lehet ősi, mert így nagyobb az esély a generációk közti áthagyományozásra. Egy város elnéptelenedhet, így elfelejtődhet a neve, de egy hosszú folyó mentén a teljes népesség nem vész el egyszerre. Ebersberg viszont kicsi hely ahhoz, hogy ilyen hosszú ideig fennmaradjon. |