|
|
|
|
 |
fulco
2012-10-14 11:21:53
|
9801
|
Hello ,
szerintem egy nyelvtan soha logikus , csak önmagaban.A nevelök a nemetben mint mas nyelvben semmifele logikaval nem birnak kiveve apa,anya,fiu stb. A magyarban ez ugyan egyszerübb - de csak ez ! Szamomra az egyik legnehezebb volt peldaul a targyas es targyatlan ragozas helyes alkalmazasa.Ez evekbe telt es meg mindig lehet hibazni - de logikaja igazabol nincsen egy idegennek.
A van der Saarral kapcsolatban biztosan igazad van , mert letezik van der Maas,Skelde,Leye .... is.
Amit a folyoneveket illeti , ezek ugyis un. nyelveszeti fosszilok es altalaban indoeuropai nyelvek elötti kepzödmenyek amely altalaban a viznek valamiyen elnevezesre visszavezethetök. Ilyenek az ISC- (hideg viz) >Isar,Eisack,Etsch (Isaco,Adige) AL- (gyors viz) Aller,Alz,Elbe ,RE - (folyni vö. panta rhei) Rhein,Rhone .Ezeknek a nevelöjet ill. a nevelö letezeset sem tudjuk.
Masok akarnak folyoneveket istenekre visszavezetni.Igy pl. a Dunat egy kelta anyaistennöre Danu-ra vezetik vissza.A DON- ugyancsak egy viznevgyöker amely esetleg egy Kelta DON = mely (bretonul ma is don).Duna,Don,Dnjepr.
A preindoeuropai azaz europai öslakossag nyelvet illetöen erdekes összefüggeseket talalunk a baszkkal , amely tudasunk szerint ennek az öslakossag maradvanya.A baszkban folyo "ibaia" - hasonlit is egy kicsit Elba-ra.A PO is ebben rejlik esetleg.A scientific american egyik kiadasaban egy cikk foglalkozott ezzel es meg a München vagy Ebersberg-et is ezekböl levezettek.
Üdv Fulco (Bocs a kiteresert - mar reg nem a csaladneveknel tartottam - de megis erdekes ez!?) |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2012-10-13 23:32:54
|
9798
|
Névtani topikban ez már offtopik: a Magyaruleztől pedig az ilyen fajta nyelvészetet nélkülöző agyalgás is idegen.
Amúgy felesleges ezen agyalogni, már megírtam: a folyók a németben zömmel azért nőneműek, mert az ófelnémet aha, amely a latin aqua rokona, is nőnemű.
Ezenkívül a szavak nemet is válthatnak: a semleges nemű latin mare ’tenger’ folytatói közül a az olasz és a portugál megfelelő hímnemű, a francia és a román nőnemű, a spanyolban és a katalánban mindkét nemben állhat.
Ez van a germánoknál is: a keleti germán ágban a ’tenger’ jelentésű szó hímnemű volt (vö. gót saiws), a nyugati ágban pedig nőnemű. A németben, amely gót elemeket is örökölt (vö. német Pfingsten < gót paíntēkustē) a spanyolhoz hasonlóan a szót mindkét nemben lehetett használni. A jelentés szerinti elkülönítés csak az újfelnémet korban (azaz a XIV. sz.-tól) rögzült.
Ennyi, nincsenek semmi tenger mellé települt asszonyok. Annál is inkább, mert a latin mare-vel rokon ’tenger’ jelentésű szó, a német Meer, semleges nemű. A nem csak az élőknél jelentéstani kategória (de ott sem kivétel nélkül), egyébként ugyanannak a fogalmat eltérő nemű szavakkal is le lehet írni. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|