Keresés

Részletes keresés

vrobee Creative Commons License 2012-10-04 11:58:29 10590

LvT,

Köszönöm a választ. Érteni sajnos nem értem, vagy inkább nem érzem át, hogy ennek miért kellett így lennie, miért perdöntő ez az adathiány.

Ez valószínűleg szakterületi tapasztalataim hiányosságából fakad.

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2012-10-02 20:07:56 10578

> szóhasadás elég gyakori jelenség, és nem feltétlenül mutathatóak ki a közbenső lépcsőfokok.

 

Már a Kárpát-medencében lett domináns a magyarok közt a földműves életforma. A köztes lépcsőfok pedig ehhez a kultúrához kötődik. Ebből következik, hogy meg kellett volna jelennie, sőt meg kellett volna jelennie a következő lépcsőfoknak az „öszvér állat” kifejezésnek is, amelyből ugye jelentéstapadással lett volna az öszvér főnév. De az öszvér szó melléknévi használatát az EWUng nem is adatolja, nemhogy elsődlegesnek tartaná.

Előzmény:
vrobee Creative Commons License 2012-10-02 18:25:48 10567

Itt jegyzem meg, hogy az ösztövér eredeti jelentése ’gyenge’. A ’gyenge’ és a ’meddő’ jelentés pedig csak a termőföld kapcsán kötődik egymáshoz: állat esetén nem. Ha tehát az ösztövérből vezetnénk le az öszvért, akkor kellene olya szókapcsolatot találnunk, hogy *öszvér föld. De ilyet nem találhatni, ezért úgy gondolom, a két szó között nincs kapcsolat.

 

Kedves LvT,

 

Nyilvánvalóan nem vagyok a kérdés megítéléséhez szükséges adatok birtokában, nem tudom pl., hogy Magyarországon mióta elterjedt az öszvér fogalma és volt-e rá esetleg más szó, de pillanatnyi tudásom tükrében nem látom az ellentmondást. A szóhasadás elég gyakori jelenség, és nem feltétlenül mutathatóak ki a közbenső lépcsőfokok.

 

Valami ilyesmire gondolok: Egy adott területen az "ösztövér" jelzőt elkezdték földre alkalmazni sovány, illetve terméketlen értelemben, majd utóbbi mellékjelentés átkerült a hasonló tulajdonságú állatra. Ezután a szó megindult az egyszerűsödés lejtőjén, ezzel párhuzamosan főnevesülve jelentéshasadást szenvedett el, és az egyszerűsödött forma kizárólag az állat jelzője lett. Ezután a főnevesült változat elterjedt a teljes nyelvterületen. Ha az átmenet pl. kis területen vagy viszonylag gyorsan zajlott, nem biztos, hogy bármi emlék maradt az "ingadozás" korából, és az sem biztos, hogy a szó rövidült formája bármikor is hordozta az eredeti jelentést.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!