Keresés

Drága Eriel,

amit írsz, az nem verés, hanem a verés hatása miatt következhet be szülő és gyermek kapcsolatban. Nagyon feltételesen, és ez inkább elméleti sík... Vagy a  világbolondító jogvédők konstrukciója.

Nagyon jól tudja minden szülő, hogyan kell ezeket a helyzeteket kormányozni, hogy elkerülhessék a verést mint "környezeti ráhatást". Tudok példát arra, hogy soha egy ujjal nem nyúltak a gyerekhez, de amikor nem nézel oda, már hasítja is ki kezdetben csak a kórház műbőr ülőkéjét, később egy járókelő belét. Bocs... Tudok brutálisabb dolgokat is, amelyek nem a szülői verésre vezethetők vissza, inkább a szülő teljes hiányára, de ez nem a "reklám" helye... De tudok egy Tamási Áron nevű illetőről, akit szinte naponta megrakott az apja, legalábbis ő írja, és egyáltalán nem tette sunyivá a dolog.

Drága Nereusz, nem hiszem, hogy a verés bármilyen visszatartó erővel bírna, bármitől is, ellenben fordítva sokkal inkább: hazugságra, alakoskodásra, sumákságra tanít, és gyógyíthatatlan sebeket ejt. Az idézett cikk azért döbbenetes, mert az indulatból elszállt pofon valahol sokkal megbocsáthatóbb, mint a tudatos, hideg fejjel, számításból elkövetett verés. 

Kedves APT! Te meg úgy neveled a gyerekeidet, de minél többet, ahogyan akarod! Majd ha rabló, sikkasztó, város réme lesz valamelyik gyereke Cz.-nak, akkor méltóztass nevelési elvekről beszélni a Druszáddal kapcsolatban.  Más figurákkal egyetemben.