Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Onogur Creative Commons License 2012-09-22 18:46:04 1325

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ugyanarra a konkrét dologra egy-egy nyelv akár máshonnan hoz metaforát. Itt van például a már említett boroshordó csapja.

 

A magyar csap jelentéskomponense nagyjából:

1. belül végig üreges

2. a benne áramló dolog útja elzárható

3. ...

 

Mint látható a csap 1. jelentéskomponense megegyezik a pipa 2. komponensével.

 

Egyrészről a különböző nyelveken a jelentésszerkezetek emiatt is eltértérhetnek egymástól, másrészt egy szó hangalakja az ilyen kapcsolatokon keresztül újabb jelentéseket vehet föl, s ezzel egyidejűleg régebbi jelentéskomponenseit veszítheti el.

 

Azaz a jelentés kultúra és időfüggő is egyben.

 

S itt is jelentkezik a korábban említett hálózatos jelleg.

Előzmény:
Onogur Creative Commons License 2012-09-22 17:46:23 1323

Volt egyetemen egy programozás kurzusom, ott a tanár azt mondta, hogy a természetes nyelvben túl sok a kétértelműség, ami kezelhetetlen.

---

 

Helyesebben így kellene fogalmazni: túl sok az n-értelműség. S ráadásul alapvetően nem ez a probléma, hogy kezelhetetlen, hanem a nyelv "igazi logikája" nem feltétlenül az említett hármas struktúra mentén szerveződik. A harmadik strukturális elemet meg nem feltétlenül pragmatikának kellene nevezni. Tény, hogy a szintaxis és szemantika még nem elegendő, mivel így a következő mondat helytelenségét nem lehet megállapítani: a lyuk a tudatlanságban eleve kizárja a leopárdokat. Pedig ez alapvetően blődség, ha nem valamiféle metaforákkal tűzdelt elvont kifejezés. De innentől már a kultúrához kell kötni az értelmezhetőséget.

 

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy szó alapvetően több, egymást nem kizáró jelentéskomponenssel is rendelkezhet, s egy-egy megjelenésekor nem feltétlenül az összes komponens határozza meg az adott jelentését.

 

Nézzük Szilágyi N. után a pipa jelentékomponenseit:

1. nagyjából derékszögben meg van hajlítva; görbe

2. belül végig üreges

3. használata során az ember a szájához veszi

4. használata során füstöl

5. az egyik szára rövidebb, a másik hosszabb

 

Alapjelentése amikor az ember pipázik. Ekkor mindegyik benne van. De amikor a focista a labdát belövi a pipába, akkor csak az (1) értelmeződik; mikor a ház kéményei pipálnak, akkor meg a (4), s ugyanez csak elvonva, mikor pipa vagyok, azaz füstölgök mérgemben. Vagy a borászatban a magyarul csapnak nevezett dolgot pipe-nak, pipának mondják és itt az (1), (2) és (5) is megjelenik.

 

Azaz egy dolognak van alapjelentése és metaforikus jelentései, s ezek lehetnek akár elvontak is. Itt realizálódik és így az n-értelműség.

 

S a fentiek csak ízelítők a nyelv értelmezésének bonyolultságáról.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!