Keresés

Ebben biztos vagyok hogy íígy lesz....

Most jöttem meg a galambjaimtól,kosarazás előtti készületek,még egyszer végig simítottam tekintetemmel óket,hallkan megsúgtam Nekik hogy mindőjüket hazavárom.

És képzeld ahogy már jönnék el,látom hogy a tetőn megint ott egy galamb.Tudtam hogy az enyémek nem lehetnek mert ők benn pihennek.Kinyitottam a berepülőtt.rögtön belőtte magát.Visszamegyek,látom a többiek nem bántják,de nagyon keresi  a  kaját mert ugyi benn már csak víz van.Megfogtam,elő a kisokost:))

Képzeld a múlt héten kedden elmaradt galambom tért vissza,baromi éhesen,szomjasan.

Most az lenne a kérdésem hogy mi a véleményetek,este bekosarazzam a többivel?

"Tudom hogyy nem lenne szabad így hozzám nőjjönek,"

Arra már régen rájöttem, hogy érzelmi alapon nem lehet "eredményesen" galambászni. De mivel korábban írtad, hogy nem célod az eredmények hajszolása, csupán magáért a galambászatért (+ a NAGYAPÁD emléke iránti tisztelet okán)

galambászol, azt kívánom, hogy ez a hozzáállásod/szemléleted maradjon meg továbbra is. Akkor nem érhetnek nagyobb csalódások, és a galambászat sok örömet fog szerezni (amire egyre nagyobb szükségünk van elembertelendő világunkban.)

Hehe:))

Nem csodálom hogy ismerős,mintha egyszer a Te dúcodban üldögélt volna:))

Megsúgom Neked,tőle és az öreg hímtől kelt kis tubi az egyetlen amire rögtön rányúlok,és az ő számát tudom fejből..385-ös,mármint erre végződik.

Több kicsit figyeltem meg átrakáskor volt olyan nem is egy ami hetekig csak a földön üldögélt,még az ülőkére se volt hajlandó felülni,2 hét után merészkedtek a kirepülő környékére.Addig ez a pöttömnyi kisgalamb,1 hét elválasztás után már kinn repkedett a dúc fölött a csapattal:))

Tudom hogyy nem lenne szabad így hozzám nőjjönek,ezért is írtam hogy tisztában vagyok vele lesznek még fájdalmas vesztességeim,de az is biztos a galambok már "örök szerelmeim" maradnak:))