Értem, hát aki akarja az ölje.
Nekem eddig mind mind olyan állataim voltak, hogy ha megbetegedtek eszembe nem jutott volna csak azért megölni, mert megbetegedett. Se kutyát, se macskát, se papagájt, se csirkét, se halat nem szoktak megölni csak azért, mert megbetegedett.
Kezdek rájönni, hogy a galamb "tucatárú" és nem érték sehol az életük.
Kezelés: miután a kényszerű költözés miatti létszám leépítés után ismét csak 4 galambom van, így nem túl komoly a költségem. Amit eddig kaptak az mind volt otthon, kivéve a Ronidazol kúra, mert azért fizettem. Az antibiotikumos trágyája a kifutó földjébe fog épülni, de ha külön teszem a gyógykezelés idejére (ez egyszerábbnek tűnik) akkor majd a koszos papírt a szemétbe dobom.
Nem volt gyanús sajna. :( Meg tavaly október óta fejlődtem egy kicsit és már nem csak nézegetni szeretném, hanem jó lenne, ha kisgalambok is lennének.
Amúgy mit csinál egy nagy postagalambász, ha az egyik legmenőbb legértékesebb (mondjuk százezres) tojója nem tojik? Földhöz vágja? Csak nem...
Na, mindegy is, inkább nem írok róla többet, mert látom, hogy nincs értelme erről a témáról többet kérdezni, vagy híreket megosztani. |