Keresés

Részletes keresés

szjozsi79 Creative Commons License 2012-08-03 21:48:43 10

De vajon Noéminak nem volt-e jobb, mint emberek között élni? A világtól elzártan egy idilli környezetben élt felhőtlen boldogságban? Miért kellett volna neki kijönni a világba? Kinek lett volna jobb attól? És főleg Noéminak jobb lett volna-e? Nem emlékszek, hogy valaha is el kívánkozott volna a szigetről, pedig találkozott emberekkel, akiktől hallhatott egyet s mást, így nem gondolhatta, hogy a szigeten kívül nem létezik világ.

 

kaktuszfüge Creative Commons License 2012-08-03 21:34:05 6

Tényleg, a távolit könnyebb szeretni, ez is benne van. De azért jó hinni egy kicsit a szerelemben. Ha elemezzük, atomjaira bontjuk, akkor az igazi szerelmet is kiheréljük. Honnan tudni, hogy melyik az igazi? vagy ez is racionalizálás, hogy igazi, igazibb, két foknyival hamisabb stb.

A hozzászólás:
VeraVictoria Creative Commons License 2012-08-03 21:30:17 5

Az hogy Timea nem merte aztan szeretni a "lovagot", az teljesen termeszetes. Az o lanykori vilagaban olyan nem volt hogy ha tud rola hogy a ferje el valahol akkor uj hazassagot merjen kotni, benne meg benne lehetett hogy talan az o szokasaik szerint ezert halalbuntetes is jarhatott volna talan, de mivel uj eletforma szerint elt akkor is nagy szegyen lett volna es orokos retteges hogy elokerul, illetve a "vetelytarsnoje" kipakol masoknak, nem is volt valasztasa , egyedul kellett maradnia. Vagyis az elet minden teren nagyon kitolt vele, oszinten sajnaltam a szereplot mert csaladja vesztett lett, gyereke sem volt, jovoje sem mert  azt sosem tudhatta meg hogy a ferje meddig el, nem fogjak ertesiteni ha meghalt.

Egyebkent nekem Timar Mihaly nem volt egy szimpatikus figura egy cseppet sem, sajnaltam mind a ket not azert hogy maganyra kenyszeritette az egyiket, emberektol elzarta a masikat, illetve Noeminek nem adott lehetoseget hogy egyszer valamikor felesegkent, emberek kozott eljen.

Előzmény:
kaktuszfüge Creative Commons License 2012-08-03 20:00:12 2

Ezek érdekes dolgok!

Szerintem Tímeánál már eleve ott volt egy arab származás. Ő otthon sokkal inkább csak egy árucikk lett volna, mint az akkori európai nők. Idegen, kiszakad a hazájából, egyedül van. Meghal az apja, amit érzelmileg úgy foghat fel, hogy elhagyta őt, emiatt sajnálja magát, ő az áldozat, kifejlődik benne egy áldozattudat. Mások döntenek a sorsa felett és ő a mártír. Az emberi kapcsolatok üzletté válnak, és azért, hogy „életben maradhasson”, cserébe adnia kell. Ezt tanulta meg, hogy nincs választása.

Tímár sokkal inkább apaként viselkedik, megmenti, a kapcsolat eleve egyenlőtlen. Szerintem Tímár sem szerette Tímeát. Nem volt szerelmes bele. A saját gondoskodásának a nyomait szerette benne. Ahogy egy növényt szeretsz, amit te ültettél.

Ha megmentenek, kiszolgáltatott vagy. Talán Márainak van erről egy írása… hogy akit megmentenek, sokszor jobban tud gyűlölni, mert ez a teljes kiszolgáltatottság. Gyenge vagy, kicsi vagy, nyomorult vagy, aki nem képes megvédeni magát.

És akkor ott van a dac, a mártírtudat, hogy elhagyták, hogy idegen. Ahhoz, hogy szerelmes tudj lenni, túl kell jutni az élet-halál küzdelmen, ahol csak üzlet van. Ezen nem jutott túl a csaj.

A szerelem egy rezgés… ezen nem segít hatalmi pozíció, intelligencia, semmi. (ez is számít, de csak akkor, ha megvan az alap összhang... ettől ember az ember, és nem csak gép, programozott ösztönökkel).

Ha más irányba indulsz, egyszer kudarcot vallasz, egyszer sikeres leszel. Lehet, hogy keserűbbek lesznek a kudarcok és édesebbek a sikerek.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!