Keresés

Nem voltak közvéleménykutatások, pláne nem hitelesek, a választások eredményeiből pedig csak tippelgetni lehet, hiszen sokféle okokból szavazhat valaki egyik vagy másik pártra. Például ha a határok megváltoztatása nincs napirenden, akkor szavazhatok arra a pártra, amelyik adócsökkentést hirdet. Úgy tudom, sokan szavaztak a felvidéki magyarok közül a kommunistákra, mivel a nemzetiségi pártokkal szemben úgy gondolták, hogy ott legalább protestszavazatként hasznosulhat a szavazatuk. Azaz egyszerűen a prágai parlamentben kiválasztották a legélesebben a rezsimmel szembenálló pártot (nyilván német nemzetiségi pártokra nem akartak szavazni), és oda szavaztak. Ez nem jelenti, hogy kommunisták lettek volna, éppenséggel ettől még kemény antikommunisták is lehettek, csak azt gondolták, hogy minél rosszabb (Csehszlovákiának), annál jobb (nekik). Ezért éppenséggel gondolhatták a lehető legrosszabbnak is azt a pártot, amelyikre aztán szavaztak...

Pár dolgot még meg kellene vizsgálni közelebbről. A világgazdasági válság hogyan érintette például az egyes etnikumokat? Vélhetően nem egyformán. (A szudétanémetek erős exportorientált iparágakkal foglalkoztak jelentős számban például.)

A magyar vonatkozásban sem mindegy, hogy a színmagyar, az erős magyar jelenlétű, vagy a szorványterületek viszonyát nézzük. (Pláne azokat tekintve, akiknek a magyar-szlovák etnikai tudata egyébként sem volt bevésődve még. A tradícionális életforma még létezett az elmaradottabb vidékeken.) Ezentúl rengeteg magyar hivatalnok menekült az anyaországba a cseh hatalomátvételt követően. Szerintem a gazdasági "jólét" kérdése egy kicsit túl van satírozva. (Nem tagadom a jelenlétét, de érzésem szerint kissé túlzó.)

Egy egymilliós (nem homogén) közösség esetében nyilván vannak olyanok, akik haszonélvezői egy rezsimnek. Itt az arányokat kellene legalább látni.

az oka pedig a lakossagnal levo csehszlovak korona a magyar allam altal aron aluli atvaltasavo volt pengore. magyaran gyonyoruen lenyultak a visszacsatolt lakossagot.

Ehhez járult, amit írtam, hogy anyaországi hivatalnokok lepték el a Felvidéket, és kezdtek kiskirálykodni. Azt tudom, hogy Teleki elégedetlen volt a kivitelezésével, mivel ő is tudta, hogy a felvidéki lakosság hatalmasat csalódott. 

Egyébként én ezzel együtt se gondolom, hogy igazi csehszlovák-nosztalgia lett volna az ottani lakosság körében, inkább csak az új urak bosszantására vagy a velük való szembenállás kifejezésére találták ki ezeket a jelszavakat. Ezzel együtt is szerintem egy népszavazáson pl. nem sokan szavaztak volna a Csehszlovákiához való visszacsatolásra. Persze ez inkább érzés, lehetetlen bizonyítani. (Sok ukránban él szovjet-nosztalgia, de kevesen akarnának közülük pl. Oroszországhoz csatlakozni vagy akár konföderációt alkotni.)

az is rendkivul arnyalt volt!

Bizonyára. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy többségében az 1938 őszén elcsatolt lakosságok örültek az új határoknak, még ha nyilván sok lengyel számára csalódás lehetett a szegényebb és korruptabb Lengyolország, ahogy a magyarok számára is lehetett elég komoly (gazdasági stb. természetű, amiket írtunk) csalódás, a németeknél meg nyilván a lakosság nem náci többsége számára legalább népszerűtlen dolgokat is hozott az új rendszer (a szocdemek és hasonlók számára meg akár elviselhetetlennek tűnhetett, az exponált politikai aktivisták meg nyilván menekülni is kényszerültek), ezzel együtt éles helyzetben aligha hiszem, hogy a lakosság ne a "sajátjait", azaz a bevonuló szomszédos hadsereget támogatta volna. Egyszerűen ilyen az etnikai konfliktusok természete, pl. beszéltem exjugoszlávokkal, akik szerint a közös Jugoszlávia nem volt rossz, de persze amikor szétváltak, akkor már mindenki a saját etnikumát támogatta a háborúban. Pedig nagyon sokan (talán a többség) se a háborút, se Jugoszlávia szétesését nem akarták!