Keresés

Ha a magyarokrol, Magyarorszagrol van szo, akkor szamukra maris arnyalt a kep, maris korulmenyek vannak

Én azt gondolom, hogy sokféle körülmény mozgathat egy nemzetiséget, hogy el akar-e szakadni, vagy nem annyira. De más a passzív elszakadás, és más az aktív szeparatista küzdelem, többnyire az elszakadni nem vágyók sem igen folytatnak elszánt küzdelmet az adott országban maradásért, és ha már egyszer elszakadtak, nemigen fognak aktívan semmit se tenni, hogy visszakerüljenek, még ha anyagilag stb. esetleg jobban is jártak abban a rendszerben.

Ami a történelmi Magyarország szétesését illeti, szerintem eléggé instabil formáció volt az a XIX. század végére, úgyhogy igaziból többé-kevésbé elkerülhetetlen volt, hogy az első komolyabb teszt (hosszabb háború) alkalmával szét is esett. (Egyébként hasonló jelenség zajlott le 1848-49-ben, amikor szintén a nemzetiségi részek nagy hányada leszakadt az országról.)

Ami engem zavar, hogy ez a szétesés végbemehetett volna nekünk kedvezőbb határokkal (az 1942-es határoknál kedvezőbbeket is el lehetett volna képzelni éppenséggel), és a megvalósult határok a lehető legkedvezőtlenebbek lettek. Szerintem a minimum a tömbmagyarság egyben maradása (ez kb. +50 kilométert jelentett volna a legtöbb helyen), ami persze a vasútvonalak miatt messzeható (pozitív) gazdasági következményekkel is járt volna (a megvalósult állapothoz képest), a maximum pedig ehhez képest néhány nemzetiség (pl. ruszinok, burgenlandi németek) autonómiával történő bennmaradása és a Székelyföld megtartása, nyilván a közbeeső román területekkel együtt. (Azaz kb. 1942-es határok, plusz Dél-Erdély sűrűbben magyarok lakta részei és a Bánát északi része.) (Ami ennél is nagyobb, az már nem suvasztható be a "történelmi Magyarország szétesése" kategóriába.)

Mindenesetre az biztos, hogy a magyarlakta területek 1918-ban nem akartak Csehszlovákiához, SHS Királysághoz, vagy Romániához csatlakozni, itt szerintem nincs semmi árnyalat, és semmilyen körülmény. Ilyen értelemben ez különbözik mondjuk Csehszlovákia 1938-as helyzetétől, mert ott egészen biztosan az elcsatolt területek gyakorlatilag egészén a lakosság széles rétegei csatlakozni akartak Németországhoz, Magyarországhoz, Lengyelországhoz, és még a maradékban a szlovákok és ruténok sem akartak feltétlenül maradni. Ahogy a történelmi Magyarország felbomlásából a színmagyar területek elcsatolása esetében egyértelműen a lakosság akaratával szemben történtek az események, úgy Csehszlovákia felbomlása esetében ez egyértelműen csak Csehország (ideértve Morvaországot) megszállásáról és esetleg Ruténföld visszacsatolásáról mondható el.

az oka pedig a lakossagnal levo csehszlovak korona a magyar allam altal aron aluli atvaltasavo volt pengore. magyaran gyonyoruen lenyultak a visszacsatolt lakossagot.

Ehhez járult, amit írtam, hogy anyaországi hivatalnokok lepték el a Felvidéket, és kezdtek kiskirálykodni. Azt tudom, hogy Teleki elégedetlen volt a kivitelezésével, mivel ő is tudta, hogy a felvidéki lakosság hatalmasat csalódott. 

Egyébként én ezzel együtt se gondolom, hogy igazi csehszlovák-nosztalgia lett volna az ottani lakosság körében, inkább csak az új urak bosszantására vagy a velük való szembenállás kifejezésére találták ki ezeket a jelszavakat. Ezzel együtt is szerintem egy népszavazáson pl. nem sokan szavaztak volna a Csehszlovákiához való visszacsatolásra. Persze ez inkább érzés, lehetetlen bizonyítani. (Sok ukránban él szovjet-nosztalgia, de kevesen akarnának közülük pl. Oroszországhoz csatlakozni vagy akár konföderációt alkotni.)

az is rendkivul arnyalt volt!

Bizonyára. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy többségében az 1938 őszén elcsatolt lakosságok örültek az új határoknak, még ha nyilván sok lengyel számára csalódás lehetett a szegényebb és korruptabb Lengyolország, ahogy a magyarok számára is lehetett elég komoly (gazdasági stb. természetű, amiket írtunk) csalódás, a németeknél meg nyilván a lakosság nem náci többsége számára legalább népszerűtlen dolgokat is hozott az új rendszer (a szocdemek és hasonlók számára meg akár elviselhetetlennek tűnhetett, az exponált politikai aktivisták meg nyilván menekülni is kényszerültek), ezzel együtt éles helyzetben aligha hiszem, hogy a lakosság ne a "sajátjait", azaz a bevonuló szomszédos hadsereget támogatta volna. Egyszerűen ilyen az etnikai konfliktusok természete, pl. beszéltem exjugoszlávokkal, akik szerint a közös Jugoszlávia nem volt rossz, de persze amikor szétváltak, akkor már mindenki a saját etnikumát támogatta a háborúban. Pedig nagyon sokan (talán a többség) se a háborút, se Jugoszlávia szétesését nem akarták!

Udv.

A mindent vissza, vissza Praga, tenyleg a visszacsatolas utan szuletett, az oka pedig a lakossagnal levo csehszlovak korona a magyar allam altal aron aluli atvaltasavo volt pengore. magyaran gyonyoruen lenyultak a visszacsatolt lakossagot.

Valaszolok majd a tobbieknek is valamit, de amit akartam az, kiderult. Ha a magyarokrol, Magyarorszagrol van szo, akkor szamukra maris arnyalt a kep, maris korulmenyek vannak, maris bizonyitekok kellenek. Amikor Csehszlovakiarol van szo, akkor az csak egyszeruen felbomlott, szetesett magatol, egy kicsi nyomasra, senki sem akart Csehszlovakiat. Pedig az is rendkivul arnyalt volt!

Ennyi.

A parhuzamot pedig nem latta sem Showtime, sem Edesviz. :) 

Az életszínvonal 1938 után valószínűleg romolhatott a visszacsatolt területen, hiszen az a trianoni országterületen is romlani kezdett, sőt egész Európában is.

Egyébként én úgy tudom, hogy Teleki miniszterelnök nagyon elégedetlen volt a visszacsatolás kivitelezésével, mivel a trianoni országterületről érkeztek hivatalnokok, és a helyi lakosság jelentős része óriásit csalódott ennek nyomán. (A magyarság helyi vezetőit háttérbe szorították, mondván, kb. olyasféle vádakkal, hogy együttműködtek a csehszlovák hatalommal, noha nyilvánvalóan nem is tehettek akkor mást. A Budapestről érkezett magyar vezetők meg inkompetensek és a helyi viszonyokban teljesen tájékozatlanok voltak.)

Teleki ennek nyomán a kárpátaljai és főleg az észak-erdélyi bevonulásnál határozott utasításba adta, hogy mindenhol helyieket kell pozícióba emelni, ezért ott jobban is sikerült a visszacsatolás. (A Felvidéken viszont már politikailag nehéz volt visszacsinálnia, a már kinevezetteket lecserélni nem bizonyult egyszerűnek.)

a szlovak lakossag nagy resze akkoriban nem igazan akart elszakadni

Mire alapozod ezt? Tudtommal Tiso demokratikusan lett szlovák miniszterelnök még a függetlenség előtt. (Bár az ő irányvonala se volt egyértelműen függetlenségpárti 1939 tavaszáig.) Mindenesetre a szlovák lakosság jelentős része már 1918-19-ben se igen akart elszakadni tőlünk se, és elégedetlenkedett a nyakukba ültetett cseh hivatalnokok miatt. De a lakosság nagy része többnyire politikailag többé-kevésbé passzív, és megy az eseményekkel. Hatalmas vita lehet arról, hogy a szovjet lakosság mekkora hányada akart kiválni a SZU-ból (a 1992-es közvéleménykutatások szerint felemásan álltak hozzá a dologhoz

Minden draga, vissza Praga?

Ez a jelszó csakis a bécsi döntés után születhetett meg. Az más dolog, hogy utólag megbánták a dolgokat, de eredetileg, előre egyáltalán nem biztos, hogy annyira nagyon odavoltak az akkori Csehszlovákiáért.