Keresés

Látod, te is oda teszel a lengyel gondolatkisérlethez más tényeket, amelyek ezt nem támasszák alá, és cáfolod nagyon helyesen az általam vázolt kifacsart gondolatmenetet. Akkor ugyan ezt miért is nem tesszük meg Rezun tényeinél is? Mármint azt, hogy miért is nem veszük figyelembe, hogy:

1.tény: Németország megelőző közel két évben majd minden szomszédját megtámadta, vagy háborúba keveredett vele (nem mindig a saját akarátából).

2.tény: A német hadsereg 1940-es villáháborújával bebizonyította, hogy a mozgékony támadó fölényben van a statikus védővel szemben.

3.tény: Németország mozgósított és felvonultatta csapatait a szovjet határra.

4.tény: A szovjet hadsereg az átszervezés és átfegyverzés állapotába van 1941. nyarán.

De most behoztál egy új szempontot, vajon most azt vizsgáljuk, hogy:

A. A szovjetek megakarták támadni Németországot?

B. A szovjetek meg akaták támadni Romániát?

C. Teljesen mindegy az a lényeg hogy a szovjetek agresszívok és valakit meg akartak támadni?

Az "A" érdekes, de szerintem nem, a "B"-be és a "C"-be meg mi a pláne, ez utóbbiak bizonyítására, különösebben nem kell Rezunt olvasni és elfogadni, ezt amúgy is bizonytják az 1939-1940-es szovjet háborúk és hódítások.

TG

Szuvorov szerint:

Vlaszov altábornagy 1942-ben fogságba került, és kihallgatásánál megjegyezte, hogy „a lembergi térségben történő csapatösszevonás arra utal, hogy Románia ellen, a kőolajforrások irányába terveztek támadást”. Vlaszov ragaszkodott ahhoz, hogy Sztálin támadást készített elő Németország és Románia ellen, állította, hogy a Vörös Hadsereg kiképzése teljes mértékben támadásra irányult, és védekező hadműveletekre nemcsak hogy nem készült, hanem egyáltalán ilyet még csak nem is mérlegeltek. (Kihallgatási jegyzőkönyv 1942. augusztus 8., Vörös csillag, 1992. október 27.)

Őszintén szólva nem tudom,miért nincs németek által zsákmányolt szovjet haditerv,legalább hadosztályszinten lenni kellett volna ilyeneknek. Bár a szovjet titkolódzásba az is belefér,hogy csak az utolsó napokban akarták kiküldeni.

A lengyel gondolatkísérleted ott sántít,hogy egyrészt a lengyelek nagyságrendje más volt mint a németeké,másrészt nem állt mögöttük az az ideológiai máz,ami a Szovjetuniót mindig is jellemezte. Ezek itt fontos tények,különben egy ország fegyverkezése tényleg nem szokott csak úgy a vakvilágba történni,valaki ellen irányul és ha a határok melletti felfejlődésbe csap át,gyakran háború a vége.

Persze, aki akrja mondhatja a Barbarossáról, csakhogy a történelem ezt cáfolja. Én nem emlékszem, hogy Hitler valaha is hivatkozott volna konkrét értelemben megelőző háborúról, ő a bolsevizmus elleni harccal és az élettér szükségeséggével érvelt.

A németek 1941. nyarán több mint száz szovjet hadosztályt, hadtestet és hadsereget vertek szét, természetesen elképzelhetetlen, hogy ezek minden iratukat megsemmisítették volna, így nagy mennyiségben kellett, hogy a kezükre dokumentumok kerüljenek. Ugyan ezen egységek parancsnokaiból és tisztjeibőlis sok került fogságba némelyek még német szolgálatba is álltak, akiket kihallgatta és ezekről jegyzőkönyvak születtek. Ezek most már német iratok természetesen német irattárakba kerültek amilyeknek egy része a nyugati szövetségesek kezébe került. A nyugati szövetségesek minden elfogott német tisztet alaposan kihallgattak és ezt jegyzőkönyvezték. Ezek a kihallgatások, nem csak háborús büntettek kiderítésére szolgáltak, hanem saját hadviselésük csiszolására is, így nagyon is érdekelte őket a keleti-front is. Ha akkor bármely német tiszt elmondja, hogy találtak bizonyítékokat a szovjet támadási tervre, kizárt dolognak tartom, hogy később az amerikaiak a hidegháború alatt ne játszották volna ki, de nem tették mert nem jutott a birtokukba ilyen. Katyin valóban nem iratokból derült ki, úgy jön ide, a németek ha tehették akkor bizony felhasználtak olyan bizonyítékokat, amelyek jobb fénybe tüntették fel őket, ugyan ezt miért nem tették volna meg ha lemoshatják magukról az agresszo képét?

Továbra is azt mondom, hogy hasonlíts össze a német hadsereg 1940. májusi és a szovjet hadsereg 1941. júliusi diszlokációját.

De most engedelmedel egy kis Rezuni játékba kezdenék, és az ő logikáját egy más környezetbe tenném (természetesen ez csak játék nem gondolom, hogy majd az alább leírtak azon okból történtek amiket leírok).

1. tény: Lengyelország 1930. és 1939. között 200 harckocsiról legalább 700 harckocsira növeli állományát, miközben a régiekből csak 100-at tart meg, vagyis mind minőségileg, mind mennyiségileg megtöbbszörözi harckocsi csapatai számát és erejét.

2. tény: Lengyelország agresszív politikát folytat szomszédaival, területeket kebelez be 1938-ban Csehszovákia feldarabolásakor.

3. tény: Lengyelország 1939. márciusa és júliusa közöttlegalább 5 hadsereget állít fel.

4. tény: Lengyelország 1939. szeptember 1. előtt megkezdi a mozgósítást, a német támadás napjára már 600.000 katonát mozgósít és csapatai felvonultak, vagy felvonulóban vannak a határra.

5. tény: 1939. Szeptember 1-én Németország megtámadja Lengyelországot, vajon miért? Vajon a lengyelek meg akarták támadni Németországot? Vajon lengyelek szándékosan eljátszák az áldozat szerepét ugyan akkor tudatos agresszorok?

Természetesen ezek kiragadott és megfeleően csoportosított tények akár csak Rezuné, de ezekből a tényekből akár csak Rezunnál Lengyelországra nézve is le lehet vonni azokat a következttéseket, amelyeket ő tesz a Szovjetunióval kapcsolatban. Miért is nem kezdün akkor el azon vitatkozni, hogy vajon Lengyelország meg akarta-e támadni Németországot, miért csak azon vitatkozunk, hogy a Szovjetunió igen avagy sem?

TG