Keresés

Az előző hozzászólásodban a "a korábbi határok" 1926-1933 között" kifejezések voltak, nekem ezek a korábbi Sztálin-vonalra utalnak.

Most új idézettel jöttél, ez jó de pont ebből nem derül ki, hogy ez általános, vagy csak helyi jelentősségű. Pont erről beszélek, hogy Rezun helyi példákat (amelyekről nem derül ki, mennyire általánosak, meg persze az sem, hogy mennyire nem) bemutatva azt sugalja az olvasónak amit szeretne, ugyan akkor ezt nem mondja ki, tehát nem hazudik.

TG

Háááát,nekem nem jön le ebből,hogy a Sztálin vonal lebontásáról van szó,bár nem irreális az értelmezésed.

Itt jön be az,hogy el kellene olvasni a forrást :(

Máshol egyértelműbb,hogy az aktuális határról beszél:

"Június 21-én ellátogatott a 10. seregbe. De „előzőleg még a 3. hadsereg parancsnokával, V. I. Kuznyecovval és a grodnói megerődített térség irányító-parancsnokával, N. A. Ivanovval egy helyőrségnél is járt. Végig a határ vonalán az Augustov–Szejno út mentén reggel a mi szögesdrót akadályaink húzódtak; amikor azonban másodszor jöttünk ezen a szakaszon, addigra már az akadályokat eltávolították.”. (J. G. Resin: Karbisev generális. Moszkva, 1971, 204. o.)"

Köszönöm, hogy felfrissitetted az emlékezetemet! Az általad leírt idézetekből kitűnik, noha a szerző ezt elfelejti megemlíteni, hogy az egykori Sztálin-vonal lebontásáról van szó, ami a szovjet hódításk következtében messze a határok mögé került. Miért is kellenen fenntartani egy védelmi vonalat több száz kilométerre a határoktól, miért is nem kellene azokat visszadani a gazdaságnak, hogy termeljen rajtuk? Viszont ezeknek az anyagoknak egy részét, természetesen a lebontás után fel lehet használni az új határok védelmében, persze ez idővel jár, csakhogy a szerző, ezt természetesen megint elfeljti megemlíteni, mivel ez nem illik bele az elméletébe.

TG