Keresés

Részletes keresés

CikkCakk Creative Commons License 2012-07-18 15:52:54 338

Szuvorov szerint:

Vlaszov altábornagy 1942-ben fogságba került, és kihallgatásánál megjegyezte, hogy „a lembergi térségben történő csapatösszevonás arra utal, hogy Románia ellen, a kőolajforrások irányába terveztek támadást”. Vlaszov ragaszkodott ahhoz, hogy Sztálin támadást készített elő Németország és Románia ellen, állította, hogy a Vörös Hadsereg kiképzése teljes mértékben támadásra irányult, és védekező hadműveletekre nemcsak hogy nem készült, hanem egyáltalán ilyet még csak nem is mérlegeltek. (Kihallgatási jegyzőkönyv 1942. augusztus 8., Vörös csillag, 1992. október 27.)

 

Őszintén szólva nem tudom,miért nincs németek által zsákmányolt szovjet haditerv,legalább hadosztályszinten lenni kellett volna ilyeneknek. Bár a szovjet titkolódzásba az is belefér,hogy csak az utolsó napokban akarták kiküldeni.

 

A lengyel gondolatkísérleted ott sántít,hogy egyrészt a lengyelek nagyságrendje más volt mint a németeké,másrészt nem állt mögöttük az az ideológiai máz,ami a Szovjetuniót mindig is jellemezte. Ezek itt fontos tények,különben egy ország fegyverkezése tényleg nem szokott csak úgy a vakvilágba történni,valaki ellen irányul és ha a határok melletti felfejlődésbe csap át,gyakran háború a vége.

A hozzászólás:
ambasa Creative Commons License 2012-07-18 15:22:32 333

Persze, aki akrja mondhatja a Barbarossáról, csakhogy a történelem ezt cáfolja. Én nem emlékszem, hogy Hitler valaha is hivatkozott volna konkrét értelemben megelőző háborúról, ő a bolsevizmus elleni harccal és az élettér szükségeséggével érvelt.

 

A németek 1941. nyarán több mint száz szovjet hadosztályt, hadtestet és hadsereget vertek szét, természetesen elképzelhetetlen, hogy ezek minden iratukat megsemmisítették volna, így nagy mennyiségben kellett, hogy a kezükre dokumentumok kerüljenek. Ugyan ezen egységek parancsnokaiból és tisztjeibőlis sok került fogságba némelyek még német szolgálatba is álltak, akiket kihallgatta és ezekről jegyzőkönyvak születtek. Ezek most már német iratok természetesen német irattárakba kerültek amilyeknek egy része a nyugati szövetségesek kezébe került. A nyugati szövetségesek minden elfogott német tisztet alaposan kihallgattak és ezt jegyzőkönyvezték. Ezek a kihallgatások, nem csak háborús büntettek kiderítésére szolgáltak, hanem saját hadviselésük csiszolására is, így nagyon is érdekelte őket a keleti-front is. Ha akkor bármely német tiszt elmondja, hogy találtak bizonyítékokat a szovjet támadási tervre, kizárt dolognak tartom, hogy később az amerikaiak a hidegháború alatt ne játszották volna ki, de nem tették mert nem jutott a birtokukba ilyen. Katyin valóban nem iratokból derült ki, úgy jön ide, a németek ha tehették akkor bizony felhasználtak olyan bizonyítékokat, amelyek jobb fénybe tüntették fel őket, ugyan ezt miért nem tették volna meg ha lemoshatják magukról az agresszo képét?

 

Továbra is azt mondom, hogy hasonlíts össze a német hadsereg 1940. májusi és a szovjet hadsereg 1941. júliusi diszlokációját.

 

De most engedelmedel egy kis Rezuni játékba kezdenék, és az ő logikáját egy más környezetbe tenném (természetesen ez csak játék nem gondolom, hogy majd az alább leírtak azon okból történtek amiket leírok).

 

1. tény: Lengyelország 1930. és 1939. között 200 harckocsiról legalább 700 harckocsira növeli állományát, miközben a régiekből csak 100-at tart meg, vagyis mind minőségileg, mind mennyiségileg megtöbbszörözi harckocsi csapatai számát és erejét.

2. tény: Lengyelország agresszív politikát folytat szomszédaival, területeket kebelez be 1938-ban Csehszovákia feldarabolásakor.

3. tény: Lengyelország 1939. márciusa és júliusa közöttlegalább 5 hadsereget állít fel.

4. tény: Lengyelország 1939. szeptember 1. előtt megkezdi a mozgósítást, a német támadás napjára már 600.000 katonát mozgósít és csapatai felvonultak, vagy felvonulóban vannak a határra.

5. tény: 1939. Szeptember 1-én Németország megtámadja Lengyelországot, vajon miért? Vajon a lengyelek meg akarták támadni Németországot? Vajon lengyelek szándékosan eljátszák az áldozat szerepét ugyan akkor tudatos agresszorok?

 

Természetesen ezek kiragadott és megfeleően csoportosított tények akár csak Rezuné, de ezekből a tényekből akár csak Rezunnál Lengyelországra nézve is le lehet vonni azokat a következttéseket, amelyeket ő tesz a Szovjetunióval kapcsolatban. Miért is nem kezdün akkor el azon vitatkozni, hogy vajon Lengyelország meg akarta-e támadni Németországot, miért csak azon vitatkozunk, hogy a Szovjetunió igen avagy sem?

 

TG

Előzmény:
CikkCakk Creative Commons License 2012-07-18 13:56:23 328

Ugyanúgy lehet mondani,hogy a Barbarossa terv léte *eleve* nem jelentette azt, hogy a németek feltétlenül támadtak volna. Hitler akár előző nap is leállíthatta volna. Volt Seelöve terv is - mégse lett valósult meg.
Önmagában Sztálin támadó tervei se jelentette azt,hogy támadnak. Meggondolhatta volna magát. És mint tudjuk,nem is támadott...

Két dolog miatt azért kínosak a SZU támadási előkészületei (tételezzük fel,hogy voltak ilyenek)

- Szerepet játszhatott benne,hogy Hitler beleugrott a háborúba. Erre egyébként hivatkozott is közvetlenül a támadás után Hitler,csak épp hajlamos túllépni rajta az ember,hogy csak a szokásos ürügy. Szvsz a Szuvorov által emlegetett ügy,ti. a Szu a romániai olajmezőket fenyegeti is tényleges fenyegetés volt,nem csak ürügy. Kérdés

- Megkérdőjelezi a Szovjetunió jó szándékait. Ma utólag a közvélemény hajlamos a Szovjetunió szerepét pozitívnak látni a 2. világháborúban (elfelejtve az 1941 előtti és 1945 utáni viselkedését) - ehhez nagyon illik az ártatlan áldozat szerep.
Ráadásul mind a nyugati,mint az orosz történetírás érdekelt benne,hogy a Szovjetunió pozitív szerepe megmaradjon. Vannak is dühödt reakciók.

A németek kezére kerülő iratokról szóló részt nem értem. Katyn nem az iratokból derült ki,azok végig Moszvában voltak,nemrég be is mutatták Sztálin parancsát?!
A hadseregeknél,hadosztályoknál elvileg kellett volna lenni iratoknak (pl. hová támadjanak), de ezekre jól szoktak vigyázni,nem elképzelhetetlen,hogy ne kerüljenek német kézre.

Taktikailag logikus az általad elmondott "amúgy is rossz hirközléssel és képzetlen tisztikarral rendelkező erőt könnyedén összezavarja a német támadás" teória - hozzáteszem,főleg olyan erőket,akik nincsenek védekezésre berendezkedve - stratégiailag akkor se stimmelnek a dolgok,a bialstoki,lvovi kiszögellésben összevont csapatok akkor is vesztett helyzetben vannak,ha nem zavarodnak össze,a nyugat ukrajnai belorusszaival összemérhető erejű csapatösszevonásokat meg végképp nem fenyegethette német támadás,mivel határok sem voltak...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!