|
|
 |
dzsaffar3
2012-07-18 21:59:15
|
340
|
Köszönöm, hogy felfrissitetted az emlékezetemet! Az általad leírt idézetekből kitűnik, noha a szerző ezt elfelejti megemlíteni, hogy az egykori Sztálin-vonal lebontásáról van szó, ami a szovjet hódításk következtében messze a határok mögé került. Miért is kellenen fenntartani egy védelmi vonalat több száz kilométerre a határoktól, miért is nem kellene azokat visszadani a gazdaságnak, hogy termeljen rajtuk? Viszont ezeknek az anyagoknak egy részét, természetesen a lebontás után fel lehet használni az új határok védelmében, persze ez idővel jár, csakhogy a szerző, ezt természetesen megint elfeljti megemlíteni, mivel ez nem illik bele az elméletébe.
TG
--------------
:-)))
Ez az egész úgy ahogy van hülye duma.
Persze visszadni a gazdaságnak.
:-)))
Ezért kellett felvonultatni erre a területre a támadó hadsereget.
Nyilván ez volt a gazdasági szükséglet.
Meg véletlenül támadták meg Romániát, Finnországot és a balti államokat. Meg ugye Lengyelországot szövetségben a németekkel.
Hitler tulajdonképpen mintegy két héttel előzte meg Sztálint.
Emmyit az egészről.
Sáfár István |
|
 |
CikkCakk
2012-07-18 15:28:57
|
335
|
Háááát,nekem nem jön le ebből,hogy a Sztálin vonal lebontásáról van szó,bár nem irreális az értelmezésed.
Itt jön be az,hogy el kellene olvasni a forrást :(
Máshol egyértelműbb,hogy az aktuális határról beszél:
"Június 21-én ellátogatott a 10. seregbe. De „előzőleg még a 3. hadsereg parancsnokával, V. I. Kuznyecovval és a grodnói megerődített térség irányító-parancsnokával, N. A. Ivanovval egy helyőrségnél is járt. Végig a határ vonalán az Augustov–Szejno út mentén reggel a mi szögesdrót akadályaink húzódtak; amikor azonban másodszor jöttünk ezen a szakaszon, addigra már az akadályokat eltávolították.”. (J. G. Resin: Karbisev generális. Moszkva, 1971, 204. o.)" |
|
A hozzászólás:
 |
ambasa
2012-07-18 14:37:28
|
330
|
Köszönöm, hogy felfrissitetted az emlékezetemet! Az általad leírt idézetekből kitűnik, noha a szerző ezt elfelejti megemlíteni, hogy az egykori Sztálin-vonal lebontásáról van szó, ami a szovjet hódításk következtében messze a határok mögé került. Miért is kellenen fenntartani egy védelmi vonalat több száz kilométerre a határoktól, miért is nem kellene azokat visszadani a gazdaságnak, hogy termeljen rajtuk? Viszont ezeknek az anyagoknak egy részét, természetesen a lebontás után fel lehet használni az új határok védelmében, persze ez idővel jár, csakhogy a szerző, ezt természetesen megint elfeljti megemlíteni, mivel ez nem illik bele az elméletébe.
TG |
|
Előzmény:
 |
CikkCakk
2012-07-18 13:17:09
|
327
|
Nekem megvan a könyv,bár én se most olvastam.
Az akna kérdésről kapásból a következőket találtam (itt a topikban nem volt róla szó)
„Ostoba helyzet volt. Amikor viszonylag kicsi, gyenge hadsereggel rendelkező államokkal volt közös: határunk, akkor határainkat ténylegesen lezártuk. Amikor azonban a fasiszta Németország lett a szomszédunk, kiderült, hogy az utászok által a korábbi határ hosszában felépített, védekezésre szolgáló műveket feladtuk és részben lebontottuk.” (Az aknák várják, hogy üt az órájuk. Moszkva, 1964, 176. o.)
Az aknák lenyűgöző hatással bírnak,ugyanakkor eszközök a gyengék és azok számára, akik védekeznek… Nekünk nem annyira aknákra, mint inkább az aknákat hatástalanító eszközökre van szükségünk. G. Kulik, a Szovjetunió marsallja, 1941. június eleje (Sztarinov: Az aknák várják, hogy üt az órájuk, 179. o.)
„Országunk nyugaton már szoros érintkezésbe került a fasiszta Németország erős katonai gépezetével… Angliát invázió fenyegeti… Amikor tájékoztattak arról, hogy a biztonsági sávokban robbantószerkezetek eltávolítására történtek előkészületek, úgy éreztem magam, mint akit fejbe vágtak. Még amit 1926-1933 között odahelyeztek, most gyakorlatilag azt is felszámolták. Már nem voltak a fontos hidak és egyéb objektumok közelében bevetésre kész robbantóanyagok lerakatai. Nemcsak dandárokban volt hiány… hanem a speciális zászlóaljak sem léteztek már… Az uljanovi speciál-technikai tanintézet – a speciális egységek, illetve részegységek magasan képzett tisztjein ek az egyetlen kiképzőhelye, amely fel volt szerelve távirányított aknákkal – távközlési iskolává alakult.” (Sztarinov, Az aknák…, 175. o.)
Van még pár hasonló állítás,szögesdrótakadály lebontásról is. Mindenhol szerepel,melyik könyv melyik oldalán van. Én nem azt modom,hogy mindent elsöprő bizonyíték,de magyarázat után kiált.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|