Keresés

Ugyanúgy lehet mondani,hogy a Barbarossa terv léte *eleve* nem jelentette azt, hogy a németek feltétlenül támadtak volna. Hitler akár előző nap is leállíthatta volna. Volt Seelöve terv is - mégse lett valósult meg.
Önmagában Sztálin támadó tervei se jelentette azt,hogy támadnak. Meggondolhatta volna magát. És mint tudjuk,nem is támadott...

Két dolog miatt azért kínosak a SZU támadási előkészületei (tételezzük fel,hogy voltak ilyenek)

- Szerepet játszhatott benne,hogy Hitler beleugrott a háborúba. Erre egyébként hivatkozott is közvetlenül a támadás után Hitler,csak épp hajlamos túllépni rajta az ember,hogy csak a szokásos ürügy. Szvsz a Szuvorov által emlegetett ügy,ti. a Szu a romániai olajmezőket fenyegeti is tényleges fenyegetés volt,nem csak ürügy. Kérdés

- Megkérdőjelezi a Szovjetunió jó szándékait. Ma utólag a közvélemény hajlamos a Szovjetunió szerepét pozitívnak látni a 2. világháborúban (elfelejtve az 1941 előtti és 1945 utáni viselkedését) - ehhez nagyon illik az ártatlan áldozat szerep.
Ráadásul mind a nyugati,mint az orosz történetírás érdekelt benne,hogy a Szovjetunió pozitív szerepe megmaradjon. Vannak is dühödt reakciók.

A németek kezére kerülő iratokról szóló részt nem értem. Katyn nem az iratokból derült ki,azok végig Moszvában voltak,nemrég be is mutatták Sztálin parancsát?!
A hadseregeknél,hadosztályoknál elvileg kellett volna lenni iratoknak (pl. hová támadjanak), de ezekre jól szoktak vigyázni,nem elképzelhetetlen,hogy ne kerüljenek német kézre.

Taktikailag logikus az általad elmondott "amúgy is rossz hirközléssel és képzetlen tisztikarral rendelkező erőt könnyedén összezavarja a német támadás" teória - hozzáteszem,főleg olyan erőket,akik nincsenek védekezésre berendezkedve - stratégiailag akkor se stimmelnek a dolgok,a bialstoki,lvovi kiszögellésben összevont csapatok akkor is vesztett helyzetben vannak,ha nem zavarodnak össze,a nyugat ukrajnai belorusszaival összemérhető erejű csapatösszevonásokat meg végképp nem fenyegethette német támadás,mivel határok sem voltak...

Nekem megvan a könyv,bár én se most olvastam.

Az akna kérdésről kapásból a következőket találtam (itt a topikban nem volt róla szó)

„Ostoba helyzet volt. Amikor viszonylag kicsi, gyenge hadsereggel rendelkező államokkal volt közös: határunk, akkor határainkat ténylegesen lezártuk. Amikor azonban a fasiszta Németország lett a szomszédunk, kiderült, hogy az utászok által a korábbi határ hosszában felépített, védekezésre szolgáló műveket feladtuk és részben lebontottuk.” (Az aknák várják, hogy üt az órájuk. Moszkva, 1964, 176. o.)

Az aknák lenyűgöző hatással bírnak,ugyanakkor eszközök a gyengék és azok számára, akik védekeznek… Nekünk nem annyira aknákra, mint inkább az aknákat hatástalanító eszközökre van szükségünk.
G. Kulik, a Szovjetunió marsallja, 1941. június eleje
(Sztarinov: Az aknák várják, hogy üt az órájuk, 179. o.)

„Országunk nyugaton már szoros érintkezésbe került a fasiszta Németország erős katonai gépezetével… Angliát invázió fenyegeti… Amikor tájékoztattak arról, hogy a biztonsági sávokban robbantószerkezetek eltávolítására történtek előkészületek, úgy éreztem magam, mint akit fejbe vágtak. Még amit 1926-1933 között odahelyeztek, most gyakorlatilag azt is felszámolták. Már nem voltak a fontos hidak és egyéb objektumok közelében bevetésre kész robbantóanyagok lerakatai. Nemcsak dandárokban volt hiány… hanem a speciális zászlóaljak sem léteztek már… Az uljanovi speciál-technikai tanintézet – a speciális egységek, illetve részegységek magasan képzett tisztjein ek az egyetlen kiképzőhelye, amely fel volt szerelve távirányított aknákkal – távközlési iskolává alakult.” (Sztarinov, Az aknák…, 175. o.)

Van még pár hasonló állítás,szögesdrótakadály lebontásról is. Mindenhol szerepel,melyik könyv melyik oldalán van.
Én nem azt modom,hogy mindent elsöprő bizonyíték,de magyarázat után kiált.

Persze vannak tények amiket kiragadva is tények maradnak, csak az a gond, hogy nem rakjuk mellé azokat a tényeket, amik ezeket árnyalják sőt ellent mindanak nekik, pedig ezek ugyan olyan tények. A Rezun és híveik szerintem mindig is megpróbálják a szovjetek reakciót önmagukban kezelni, és nem abban az összefüggésben, hogy ekkor már csaknem két éve  háború dúl Európában, és ezek ebben a politikia és katonai környezetben születtek. A TASSZ közlemények, Pravda, Krasznaja Zvezda cikkek, természetesen forrás anyagok (utánna amikor leírtam már én is tudtam, hogy nem felyeztem ki magam elég árnyaltan), csak éppen nem arról szólnak, hogy mit gondoltak alójában a szovjetek, hanem arról, hogy mit szerettek volna, gondoljanak róluk, éppen ezért így is kezelendők.

Már régen olvastam Rezunt és nem emlékszem pontossan erre az akna részre,  de azért kiváncsi lennék, hogy vajon mennyire volt ez helyi, vagy általános jelenség.

Továbbra is azt gondolom, hogy a szovjet támadásban hívők a szovjet mozgósításban és csapatelőrevonásban látják az egyik legfőbb érvet. Csakhogy azt elfelejtik, hogy ekkor már a német hadsereg felvonult a határra, és a szovjetek tudtak róla, így teljesen logikus az ő szempontjukból amit teszenek (gondold végig Te mit tennél hasonló helyzetben, ismerve az előző két év történéseit és hadviselési tapasztalatait). Orosz módra tömeges mozgósításba kezdenek, természetesen felvonulnak a határra, természetesen a saját harcászati elveiknek megfelelően nem statikus, hanem aktív védelemre rendezkednek be, természetesen felkészülnek a saját ellentervük végrehajtására a szovjet sarlóvágás hadműveletre.Valószínüleg van ellentervük, hisze a sokat hivatkozott hadijáték is erre utal, de ez megint nem meglepó, már sokan leírták minden normális állam hadserege dolgoz ki terveket bizonyos esetekre. Az amerikaiaknak is voltak terveik a hidegháború idején Budapest elleni nukleáris csapásra, aztán mégis itt vagyunk, a terv önmagában nem jelent automatikus végrehajtást, mégha Rezun szereti is ezt szugerálni az olvasóiba, lásd a Saposnyikov elmélet.

Amikor a német támadás megindul, ezt amúgy is rossz hirközléssel és képzetlen tisztikarral rendelkező erőt könnyedén összezavarja ebben semmi meglepő nincs ismerve a szovjet viszonyokat, az eredmény a bekövetkező káosz. De nem mindenhol, néhol beindulnak az előre eltervezett ellenreakciók, támadás román területek ellen, akár az aknák felszedése helyi kezdeményezésre, vagy az eredményeiben sikertelen de hatásában szerintem sikeresa brodi-dubno-i ellentámadás stb.

Természetesen amit itt leírtam, az csak egy teoria, de szerintem semmivel sem kevésbé logikus magyarázata az eseményeknek mint Rezuné, ugyan azokból a tényekből kiindulva, igaz nem annyira szenzációs. A gond ezzel akárcsak Rezunnal, hogy ez felborítja a szovjet-orosz történetírás alaptételét, mármint hogy a Szovjetuiót váratlan támadás érte, ami csak abban igaz, hogy a támadás konkrét bekövetkezte valóban váratlan volt, és ezért lettek olyan következményei amik, de az nem, hogy a Vörös Hadsereg ne készült volna fel a legjobb tudása és képessége szerint (más kérdés, az hogy az ennyi volt) a német támadásra.

Egyébként a légierő telepítésében nincs semmi meglepő a frontvadász alakulatok álltalában 50-100km-ről mennek bevetésre, nézd meg a magyarországi harcokat, de idézhetném a legutóbbi Aeromagazinból a kitelepült magyar Caproni bomázókat amelyek egyik első bevetése 130km-re van a cél. Ezek a normális távolságok, ezért mondom azt, hogy Rezun jó érzékkel állítja be az amúgy katonailag teljesen logikus és megszokott lépéseket szenzációsnak és szokatlannak az ilyen kérdésekben tájékozatlan, ugyan akkor a múlt újraértelmezésére fogékony olvasóinak.

Egyébként a szovjet támadási szándék bizonygatásában látok egyfalyta olyan szándékot (ne vedd magadra nem nálad és nem is feltétlenül más itt Rezun mellett érvelőknél, sőt még a szerzőnél sem), ami a német támadást kimondatlanul mentegeti, csak hogy ezzel az a gond, hogy a német támadás a szovjetektől függetlenül bekövetkezett volna. A nürnbergi perig a németek (és tudtommal ott is csak Keitel) nem hivatkoztak a megelőző csapásra, nem tartották szükségesnek, hogy az 1941-ben zsákmányolt nagyszámú iratanyagból (és gondolom arról nincs kétségünk, hogy az volt dögivel) bármire is hivatkozzanak. Ezeknek a szovjet iratok egy része német levéltárakba kellett, hogy kerüljön, amelyeknek jelentős része viszont a háború végén a nyugati szövetségesek kezére került. Mégis ezekből sem került elő semmi, ami közvetlenül bizonyítana Rezun elméletét. Ugyan kisebb, de hasonló esetben gondolok itt Katyinra, a németek reakciója egészen más volt, valyon miért?

TG

A Szuvorov művek helyenként túl olvasmányosak,sőt bombasztikusak,mondjuk a nagyközönség számára készültek,ahol ez szokványosnak számít. Ezt rójuk fel hibájának. Vannak olyan tények,amit akármilyen szövegkörnyezetbe helyezve is tények. Ha felszedték az aknákat és elvezényelték onnan az NKVD-t,ezt semmilyen szövegkörnyezetben nem tudom másként magyarázni.

Én úgy tudom,a szovjet levéltárakat sose nyitották meg igazán,egy ideje meg be is csukták megint,arra várhatunk hogy abból perdöntő anyag jön.Szuvorovtól független források (akik olvastek ezen levéltárakban) melyek mint Plesakov,Kun Miklós az ő vonalát erősítik.

A mindenki számára elérhető adatok (TASZ közlemények,háborús visszaemlékezések) jelentőségét személyes okokból sem becsülném le. Annak idején a 80-as években volt a 6 év történelem c. sorozat a TV-ben,ott nagyon fennakadtam a háború kitöréséről szóló részen. Archív filmeket mutattak,amiben német vadászgépek géppuskával nyomjelző lövedékekkel lövik szét a parkoló szovjet gépeket. Nem értettem,hogy kerültek a szovjet gépek olyan közel a határhoz,hogy vadászgépek tudják támadni őket... Ha nem számítottak a háborúra,mit kerestek szovjet csapatok nagy tömegei a határ közelében? Miért nem tudtak ellenállni a háború első napjaiban és miért tudtak pár héttel később,sokkal kevesebben?
Utána minden fellelhető könyvet elolvastam a 2. világháborúról (megjelent pár szovjet tábornok memoárja magyarul is,de akár regények is) és mindegyikben közös volt a háború kitöréséről való zavart mellébeszélés,hogy váratlanul ért a támadás - de azért minden könyv szereplője a határ közelében állomásozik,a tartalékos katonák be vannak híva stb.

Ezekre a régen nem értett dolgokra adott magyarázatot a SZU azon a nyáron támadni akart teória.