Keresés

Én nem állítottam, hogy Sztálin védelemre készült, de ebből nem következik automatikusan, hogy akkor támadni akart. A kettő között azért még van más lehetőség is.

Állításod szerint a Szovjetunió mindig is támadni akart, akkor miért nem tette meg a lehető legkedvezőbb alkalommal 1940. májusában? Ha ekkor nem tette meg, miért éppen 1941. augusztusában tette volna meg, amikor számára kedvezőtlenebbek voltak a körülmények? Gondolod, hogy Sztálin nem volt tisztában a német Wehrmacht és a saját hadserege képességeivel az ők villámáborúja és a szovjetek finnországi szereplése után?

Ne haragudj meg, hogy megkérdezem, de a hozzászólásodból számomra nem egyértelmű, hogy tudod mi a különbség a taktika, a stratégia, a harcászat és a hadászat között?

TG

mindenkit természetesen nem támadott meg. a háborút pedig nemcsak a SZU, hanem minden épeszű ország más területén akarja megvívni :)

a megelőző csapás sem egyértelmű, akkor miért várta meg például a japán támadást Nomohannál? simán mérhetett volna megelőző csapást a japán hadseregre Mandzsúriában.

már sokszor leírták, egy normális hadsereg mindenre készül. védelemre és támadásra is. ettől még teljesen más kérdés, hogy mi valósul meg.

Korábban a nem európaiakat is. :-)

Az ujgurok ellen állítólag még vegyifegyvereket is bevetettek.

A saját harcászati doktrínája a Szu-nak mindig is a megelőző csapás (az ellenséget saját területén legyőzni) volt!

Ez volt Sztálin véleménye és ezért ez volt minden élő tábornoknak is...

Ez nem csak katonai taktika,a háború a politika folytatása más eszközökkel, a Szovjetunió politikája elég egyértelmű volt 1939-40-ben (minden európai szomszédját megtámadta).

Miért is készült volna Sztálin védelemre,mikor pontosan tudta,hogy 5x annyi harckocsija és repülője van,mint a németeknek?

A gond Rezunnal, hogy összefüggéseiből ragadjai ki a tényeket. Azért azt nem veszi figyelembe, hogy akkor már majdnem két éve háború dúl Európában és a németek leigázták Európa nagy részét. Vagyis miért is nem indokolt a Szovjetunió részéről a mozgósítás, ha németek szintén ezt teszik és felvonulnak a határra? Rezun szerint a szovjet támadó szándék bizonysága, hogy nem ásták be magukat, csakhogy a háború addigi tapasztalatai azt mutatták, hogy a támadó és egyben manőverező fél van fölényben  a csatamezőn (lásd Franciaország), vagyis miért is kellene egy látszólag elavult koncepciót követniük? Ehhez még tegyük hozzá, hogy a szovjetek a 30-as években kidolgozták a mély hadművelet elméletét, ami pont egy támadó taktika, Rezun, pont ezt a két fogalmat mossa tudatossan össze, hogy a szovjeteknek a taktikája támadó, ami vitathatatlan, de ebből nem következik feltétlenül, hogy a stratégiájuk is.

Sztálin az összes hódítását, a sikertelen finnországit kivéve (bár ott is van egy hallgatólagos belegyezés), a németekkel megegyezve, azok jóváhagyásával követi el. Az agresszivítása, szerintem nagyon óvatos, a lehető legkevesebbet kockáztatja, a hadseregét okkal inkább diplomáciai erőként mintsem fegyverként használja, talán pont azért mert tudatában van, a finn kudarc után, hogy az általa lefejezett tisztikar mire képes. Ezek tudatában, nekem kicsit hihetetlen, ha csak nincs kényszerhelyzetben, hogy a látszólag verhetettlen Wehrmacht ellen akarjon támadni, amely akkor már felvonult a határaira. Ugyan akkor miért is kellene ezt ölbe tett kézzel néznie, vagy ha nem így tesz, abból miért is következik azonnal a támadó szándék? Nem logikus, az ha a saját harcászati doktrinája szerint cselekszik, ha támadás fenyegeti, és nem egy olyat alkalmaz, amire a hadserege nincs felkészítve, és egyébként is megbukott az előző években (támadás kontra statikus védelem)?

A beszarábiai csoportosításban nincs semmi logikátlan és megmagyarázhatatlan, egyszerűen le akarták másolni a német 1940-es sarlóvágás hadműveletet, csak elkéstek a felvonulással. Teljesen logikus az 1940-es német mintára a beözönlő német erőket egy erőteljes, bal horoggal bekeríteni, és igen ehhez a Kárpátokon kell átkelni, és kellenek hegyi csapatok, és kellenek gyors csapatok, amelyek kifejlesztik a sikert, akár csak németeknél az Ardennekben. Valójában ez nem egy rossz elképzelés volt, az egy más kérdés, hogy a szovjet hadsereg, mind személyügyileg, mind technikailag képes lett volna végrehajtani azt, amire a német hadsereg képes volt.

Egyébként én azért nem fogadnák el mindent amit Rezun leír, mert sokszor helyi jelentőségű ügyeket úgy mutat be, mintha az általános lenne, ami koránt sem biztos, hogy úgy van.

TG

Ui. sokkakal ellentétben akik csak hivatkoznak rá, én olvastam mind Plesakov, Mind Rezun ide vonatkozó, magyarul is megjelent könyveit.