Köszönöm, hogy ilyen alaposan megtanultad, és felmondtad pártunk és kormányunk brosúráit!
(Majd, az arra illetékesek, megsimogathatják a buksidat.)
Kereshetjük a nemzeti vagyont Alcsútdoboz környékén, a Gánti bányákban, Tokajban, a Közgépnél, a Csányi birodalomban, a holdudvarnak juttatott földbérletekben is, stb. stb, de ez már nem vezet sehová.
„A privatizáció első ütemében (1990-1991) a 12 gyárból a 7 legkorszerűbb és legmodernebb gyár került értékesítésre: Kaposvár, Petőháza, Hatvan, Selyp, Szerencs, Szolnok és Kaba. Mindez kevesebb, mint egy év alatt zajlott le, és a három külföldi befektető (Agrana, Tate&Lyle és Beghin-Say) a 30-40 százalékos kisebbségi tulajdon mellé többségi menedzsment-jogokat kapott, cserébe minimális kötelezettséget kellett vállalni - például az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) csak a többletcukor exportjának biztosítását írta elő.”
Ezek a külföldi befektetők a cukor-kvóta szigorításakor önként mondtak le a hazai kapacitásokról, mert volt más országokban megfelelő termelőterületük, gyáraik. Az épen regnáló kormány már tehetetlen volt, mert az irányítási jog a gyáraknál volt. Tehát, ez ügyben nem a Horn kormány, hibázott.
Arról meg külön lehetne vitázni, hogy kit, kiket nevezhetünk nemzetrontóknak. |