Keresés

Részletes keresés

CikkCakk Creative Commons License 2012-07-17 09:20:53 311

A saját harcászati doktrínája a Szu-nak mindig is a megelőző csapás (az ellenséget saját területén legyőzni) volt!

Ez volt Sztálin véleménye és ezért ez volt minden élő tábornoknak is...

Ez nem csak katonai taktika,a háború a politika folytatása más eszközökkel, a Szovjetunió politikája elég egyértelmű volt 1939-40-ben (minden európai szomszédját megtámadta).

Miért is készült volna Sztálin védelemre,mikor pontosan tudta,hogy 5x annyi harckocsija és repülője van,mint a németeknek?

 

kiskunlaci1 Creative Commons License 2012-07-15 01:13:16 296

A gond Rezunnal az,hogyha bärmely teenyällitäsät elkezded ellenörizni,akkor minimum hazudozäst talälsz.Valamint,hogy näla az tämasztja alä az ällitäsait ha nincs olyan adat amely alätämasztanä azt.

 

A hozzászólás:
ambasa Creative Commons License 2012-07-13 15:14:52 291

A gond Rezunnal, hogy összefüggéseiből ragadjai ki a tényeket. Azért azt nem veszi figyelembe, hogy akkor már majdnem két éve háború dúl Európában és a németek leigázták Európa nagy részét. Vagyis miért is nem indokolt a Szovjetunió részéről a mozgósítás, ha németek szintén ezt teszik és felvonulnak a határra? Rezun szerint a szovjet támadó szándék bizonysága, hogy nem ásták be magukat, csakhogy a háború addigi tapasztalatai azt mutatták, hogy a támadó és egyben manőverező fél van fölényben  a csatamezőn (lásd Franciaország), vagyis miért is kellene egy látszólag elavult koncepciót követniük? Ehhez még tegyük hozzá, hogy a szovjetek a 30-as években kidolgozták a mély hadművelet elméletét, ami pont egy támadó taktika, Rezun, pont ezt a két fogalmat mossa tudatossan össze, hogy a szovjeteknek a taktikája támadó, ami vitathatatlan, de ebből nem következik feltétlenül, hogy a stratégiájuk is.

 

Sztálin az összes hódítását, a sikertelen finnországit kivéve (bár ott is van egy hallgatólagos belegyezés), a németekkel megegyezve, azok jóváhagyásával követi el. Az agresszivítása, szerintem nagyon óvatos, a lehető legkevesebbet kockáztatja, a hadseregét okkal inkább diplomáciai erőként mintsem fegyverként használja, talán pont azért mert tudatában van, a finn kudarc után, hogy az általa lefejezett tisztikar mire képes. Ezek tudatában, nekem kicsit hihetetlen, ha csak nincs kényszerhelyzetben, hogy a látszólag verhetettlen Wehrmacht ellen akarjon támadni, amely akkor már felvonult a határaira. Ugyan akkor miért is kellene ezt ölbe tett kézzel néznie, vagy ha nem így tesz, abból miért is következik azonnal a támadó szándék? Nem logikus, az ha a saját harcászati doktrinája szerint cselekszik, ha támadás fenyegeti, és nem egy olyat alkalmaz, amire a hadserege nincs felkészítve, és egyébként is megbukott az előző években (támadás kontra statikus védelem)?

 

A beszarábiai csoportosításban nincs semmi logikátlan és megmagyarázhatatlan, egyszerűen le akarták másolni a német 1940-es sarlóvágás hadműveletet, csak elkéstek a felvonulással. Teljesen logikus az 1940-es német mintára a beözönlő német erőket egy erőteljes, bal horoggal bekeríteni, és igen ehhez a Kárpátokon kell átkelni, és kellenek hegyi csapatok, és kellenek gyors csapatok, amelyek kifejlesztik a sikert, akár csak németeknél az Ardennekben. Valójában ez nem egy rossz elképzelés volt, az egy más kérdés, hogy a szovjet hadsereg, mind személyügyileg, mind technikailag képes lett volna végrehajtani azt, amire a német hadsereg képes volt.

 

Egyébként én azért nem fogadnák el mindent amit Rezun leír, mert sokszor helyi jelentőségű ügyeket úgy mutat be, mintha az általános lenne, ami koránt sem biztos, hogy úgy van.

 

TG

 

Ui. sokkakal ellentétben akik csak hivatkoznak rá, én olvastam mind Plesakov, Mind Rezun ide vonatkozó, magyarul is megjelent könyveit.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!