Keresés

"A harckocsizok nem a hatärnäl voltak.Hanem attol kb 150-200km-re"

Készséggel elhiszem. De ha támadásra készülök pár hét múlva,akkor is ilyen távolságra vannak a tankjaim,majd az utolsó napokban mennek előre lánctalpakon. Tehát ez egy vitatható ellenérv.

Vannak olyan momentumok a Szuvorov könyvekben,amelyek ennél sokkal megmagyarázhatatlanabbak,mint pl. a besszarábiai csapatösszevonások (ki ellen akartak védekezni vajon? jó egymillióan),a hadiflotta a Duna deltában,az akanzár felszedése a nyugati határon stb.

Sztálin logikája tisztán érthető,ő maga mondja el.

Sztálinnak az SZKP Politikai Bizottsága előtt 1939. augusztus 19-én elmondott beszéde:

"Ilyen körülmények között távol maradhatunk a háborútól, s kedvező körülmények között várhatjuk ki a mi időnk eljövetelét. … Érdekünkben áll, hogy a Reich és az angol–francia blokk között a háború kitörjön. Érdekünk továbbá, hogy ez a háború sokáig elhúzódjék, hogy a két fél kimerüljön"

Ez alapján 1940 júniusáig Sztálin nem is akart támadni,a kimerítő háborút várta nyugaton!

Mivel eredetileg 42-43-ra tervezte a támadást,41 tavaszán egyszerűen még nem volt kész a szovjet hadsereg.

Meeg Neemedi ur tett be teerkeepet amelyen fel volt tüntetve a VH diszlokäcioja.

A harckocsizok nem a hatärnäl voltak.Hanem attol kb 150-200km-re.Ha valaki mindent meg akar veedeni egy tämadäs eseteen es välaszcsapäst akar  akkor ez a legjobb felälläs.

Azt sem kellene elfelejteni,hogy Pavlov miutän a neemetek ättörtek folyamatosan öntötte a zsäkba a csapatokat,leginkäbb geepesitetteket.Ezzel meeg sajät komisszärja sem eertett egyet.

Tehät nem csoda,hogy rengeteg pänceelos volt a zsäkban.

Viszont ami engem leginkäbb zavar Rezunnäl az,hogy ällitäsa szerint Sztälin azeert akart häborut,hogy a nyugati hatalmak kiveereztesseek egymäst.

Akkor viszont mieert tämadna 41.jul.6-n?  Europa ekkor csendes Neemetorszäg uralja az egeeszet.

Ha akar akkor tämadna 39 szept.Mikor Rezun szerint tisztäban van avval,hogy a neemetek ellötteek szinte az utolso tölteenyüket is.

Vagy 40 mäj.Mikor Franciaorszägban van a Werhmacht.

Ha mindenkeeppen 41-t akarunk akkor meg tavasz mig a Balkänon äll a bäl.

Egyszerüen nem jön össze a sajät logikäjäval sem a dolog.

Valóban vannak Szuvorovnál bombasztikus dolgok,amelyek nem úgy igazak,ahogy leírja, szándékosan vagy véletlenül túloz,csúsztat. Azért azt is el kell fogadni,hogy nincs egy személyben senki,aki a 2. világháború minden politikai és haditechnikai részletkérdésében otthon lenne,így óhatatlanul kerülnek bele szakmai hibák,mint minden hasonló összefoglaló jellegű műbe.

De.

Nagy vonalakban igenis létezik az a probléma,amin Szuvorov rugózik. A következő részlet pl. a Valóság 2008-as számából van. Garantáltan nem Szuvorov írta :)

"A Wehrmacht emberállománya 1941. június 22-én nagyjából hárommillió főre rúgott; 7184 löveg, 3580 páncélos és 2470 repülőgép indította meg a támadást. A német OKH adatai szerint a Bialystok–Minszk–Szmolenszk térség katlancsatáiban a németek 642 ezer foglyot ejtettek, s 2929 löveget és 6537 páncélost zsákmányoltak vagy semmisítettek meg. A legújabb adatok szerint 1941. augusztus 10-éig a Wehrmacht 9372 szovjet páncélost és 10752 löveget pusztított el. Mindez azt bizonyítja, hogy a Vörös Hadsereg legjobb alakulatait a demarkációs vonalhoz közeli területeken helyezték el ....
... a szovjet jelentések is megerősítik. Adataik szerint az első háborús év embervesztesége négy és fél millió volt, továbbá huszonkétezer löveget, tizenötezer páncélost és kilencezer repülőgépet vesztett a Vörös Hadsereg. A már említett Alexander Werth brit publicista szerint a háború kitörésekor a szovjet páncélosok száma a németekénél hétszer nagyobb, a légi fölény pedig négyszeres volt ...."

Nem írja pontosan a típusokat. De nem is számít. Lehet,hogy elavultak voltak,rosszul kiképzett személyzettel,de akkor is megmagyarázhatatlan az a puszta tény,hogy mit kerestek a határ közelében ilyen óriási tömegben.