Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Családos, Dolgozó, Vidéki Creative Commons License 2012-05-31 23:32:25 27

Nézd, az út Ausztráliába, mint 9 hónapos nyelvtanfolam, ahol ottani családnál laksz, nem nekem jutott eszembe.

Hanem mint egy jel jött. 

Egy gyorséttermben hagyta valaki a pulton az 1 db szórlapot, ahol fizettem.

Elovastam, és ezt mondtam, EZ IGEN! Micsoda véletlen, hogy ezt ott hagyta valaki, és én találtam meg. Olyan ez, mint egy jel. Ráadásul épp a max korhatáron voltam, akik még kimehetnek.

Egész lényem ráállt erre, tudtam hogy a pénzt össze kell rá szedni, és ha már jel, akkor biztos tudom is.

És tudtam.

Az egész létem onnantól új, jobb értelmet kapott, egy olyan célt, amit a véletlen sodort elém, és amikor megláttam, tudtam hogy erre vágytam, csak azt addig nem tudtam. Addig csak éltem a szürke monoton hétköznapokat.

De onnantól a fényt láttam.

Ezért volt akkora pofára esés/tőr döfés részemre, a magyar doki ausztráloknak megküldött jelentése rólam.

Kapálózhattam, próbálkozhattam mindennel, hogy DE NEM VAGYOK TBC-S!, hiába.

Akkora keserűsség lett rajtam akkor úrrá, hogy töröltem is az egészet az életemből, a kalandvágyat, az elindulást a jobb életbe, és mentem vissza a szürke monotonba.

Előzmény:
freyya Creative Commons License 2012-05-30 23:49:28 14

A jövő kiszámíthatatlan. Ezerféle jó dolog történhet még.  Az anyagiak nem minden. 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!